38085. lajstromszámú szabadalom • Eljárás folyékony anyagok szilárd alkatrészeinek kiválasztására

- 2 — csonyabb hőmérsék mellett párologtatandók be, hogy meg ne olvadjanak. A folyadékot megszakítás nélkül szállít­juk a (2) kamrába s a folyékony alkat­részek gőzét, mely a hevítő közeg és a légritkítás által előidézett forrás folytán képződik, szintén megszakítás nélkül vezet­jük a (7) kondenzátorba, melyből aztán a lecsapódott vizet a (10) csövön vagy a (6) szivattyúkon keresztül bocsáthatjuk le. A folyékony alkatrészeitől részben meg­szabadított anyagot, ugyancsak folytonos módon, a (2) kamra fenekébe torkoló (12) cső és a (13) szivattyú segélyével húzzuk le. A forrás következtében az (1) csövön befolyó anyag a (2) kamrában már benlevő anyaggal bensően keveredik úgy, hogy a (12) csövön távozó anyag egyenletesen j csökkentett nedvtartalommal bír. A (2) bepárologtató kamra (14) feszmérő­vel és (15) hőmérővel van ellátva, hogy a fölügyelő személy a forrás föntartásával és a hőmérsék szabályozásával megakadályoz­hassa, hogy az előállítandó szilárd anyag megtartaudó tulajdonságai, pl. színe, íze, szaga stb. hátrányosan befolyásoltassék. A (2) kamra azonkívül (16) megfigyelő ablakkal van ellátva, melyen keresztül a fölügyelő a forrást figyelemmel kisérheti s a kamrában lévő folyékony anyag mennyi­ségét a ki- és bebocsátással úgy szabályoz­hatja, hogy a kifolyó anyag gyakorlatilag egyenletesen csökkentett nedvtartalommal bírjon. A (2) kamra (12) lehúzó csővébe (17) szabályozó-szelep és egy kétjáratú (18) le­bocsátó csap van iktatva, mely utóbbi a (17) szeleppel kapcsolatban arra szolgál, hogy a lehúzott folyadékból időről-időre mintát lehessen venni megvizsgálás cél­jából. A (12) cső, (13) szivattyú és ezek tarto­zékai célszerűen hőszigetelő anyaggal van­nak burkolva s a folyadékot egy (19) tar­tányba szállítják, mely szintén hőszigetelő anyaggal van bevonva úgy, hogy a folya­dék, midőn a szintén szigetelt (20) csöve­ken keresztül a (21) szárító-kamrába érke­zik, majdnem azzal az előre meghatározott hőmérsékkel bír, mint mellyel a (2) kamrá­ban bírt. A folyadék a (21) kamrába való vezetése alkalmával finom részekre oszlik, amennyi­ben egy vagy több (22) fecskendő-szerke­zeten hajtatik át, és pedig célszerűen egy (23) nyomószivattyú segélyével, azonban csupán saját súlyának hatása alatt is le­bocsátható a (19) tartányból. Az apró folyadékrészecskék a (21) kam­rában a nedvességet elvonó közeggel pl. száraz levegővel keverednek, melyet vala­mely nyomószerkezet, pl. (24) szivattyú szorít a kamrába egy (35) csövön keresztül. A befúvott száraz levegő a befecskendezett folyadékrészeeskék pályáját keresztezi s a folyadékrészecskék gömbölyű fölszínén nagy­j mérvű párolgást idéz elő, minek következ­tében a folyadék szilárd alkatrészei le­hűlnek. A levegőt a (24) szivattyúba való lépése előtt vagy után egy (26) szárítókamrán vezetjük keresztül, mely hűtőközeget tar­talmaz oly célból, hogy a levegő nedv­tartalmának egy része lecsapódjék. A leve­gőt azután e (27) hevítőkészülék segélyével fölmelegítjük, hogy kiterjeszkedjék s a nedveséget elvonó képessége és törekvése lényegessen megnövekedjék, mielőtt a (21) kamrába lépne. A (26) szárítókamra (28) kivezetőcsővel van ellátva s ezen csőbe (29) szelep van iktatva, mely a levegőnek a szárítókamrába való első bevezetésekor zárva van, hogy a levegő a (28) csövön keresztül a szabadba ne távozzék. Mihelyt azonban a szárító­kamrában annyi víz gyűlt össze, amennyi a (28) csövet megtöltheti, a (29) szelepet megnyitjuk. A (28) cső elég magasra van vezetve, hogy a benne levő vízoszlop a szárítókamrában uralkodó légnyomást ki­egyensúlyozza. A fölös víz a (29) szelep megnyitása után a (28) cső nyitott végéből szabadon kicsöpög. A (21) kamrában képződő száraz por egy része egy (30) tartányba hull, melynek (31) kibocsátó nyílásába elforgatható (32) lapá­tok vannak ágyazva. Ez utóbbiak kézzel vagy valamely könnyen hozzáférhető erő-

Next

/
Oldalképek
Tartalom