37925. lajstromszámú szabadalom • Készülék minták nagyítására, illetőleg kicsinyítésére

önmagával párhuzamosan való elmozgása a beállítás szerint nagyobb, vagy kisebb a (20 19) hossznak a (20 17) hosszhoz való arányában. Ha már most a mozgás mindkét irányban egyidejűleg megy végbe, az eredmény is ennek megfelelő lesz és a (Q) tuskó mozgása a két (P) és (S) rúdnak irányukkal párhuzamosan történő eltolódásaiból tevődik össze. A (k) és (1) csuklópontok a (k 1) vonalon belül ugyanazon mozgással bírnak, mint a gyűrű (22) középpontja és ugyanilyen módon a (18) és (19) csuklópontok is az ezeket összekötő (18 19) vonalon belül. A gyűrű (22) középpontjának mozgása tehát, mely középpont a (c) tapogató kerék szélével egybeesik, ugyanaz lesz, mint a (k) és (12) vagy az (1) és (18) csuklópontok összetett mozgása és így a (Q) tuskó mozgása is a (22) középpont mozgásának megfelelő lesz, ámde nagyítva, vagy kicsinyítve, a (P), illetőleg (S) rudak irányához olyan arányban, melyben az ezen rudakat tartó lemezek a léptékeken beállítva vannak. A (p) és (20) békók segélyével lehetővé válik, hogy mindkét méretre vonatkozólag tetszőleges áttételi arányt állíthassunk be. Tisztán látható, ez a 9. ábrabeli vázlatos képből, melyben a (23) kör az (E) lapos gyűrűt, a különböző (24 25 26 és 27) pontok pedig ama pontokat jelzik, melyeken a (G) és (H), illetőleg (U) és (Ul) emelttyűk a lapos gyűrűkkel csuklósan vannak összekötve. A (28 29 30 és 31) pontok az emelttyűk végein lévő (J) és (W) kapcsoló rudak csuklópontjainak felelnek meg. A csúszó vezetékek ezen kapcsoló rudakon (32 33 34 és 35) csúszó tuskókkal vannak sematikusan jelezve, melyek a (G) és (H), ill. (U) és (Ul) emelttyűk végein csuklósan vannak elrendezve és a (36 37 38 és 39) vonalakon eltolódhatnak. Az (0) rúd és a (T) keret a (40) és (41) vonalak által vannak jelezve, melyek a (42) és (43), ill. a (44) és (45) pontokon csuklósan vannak megerősítve. A (46) és (47) vonalak a két (P) és (S) rudat képviselik, melyeknek (48) keresztezési pontjában a (Q) tuskó ül, mely az irónt tartja. A (23) gyűrű (49) középpontja ama pontot jelképezi, hol a (c) tapogató kerék foglal helyet. A teljes vonalakkal rajzolt ábra a készülék egyik helyzetének, a pontozott vonalakkal rajzolt ábra a készülék valamely másik helyzetének felel meg. Ha most a (49) középpont egy (50) görbe mentén az (51) pont felé, illetőleg e pontig mozog, a (46) és (47) rudak e mozgás közben szintén elmozognak és a (Q) tuskóra egyidejűleg gyakorolt hatásuk geométriai helyeinek egybeesése, mely tuskót a (48) pont jelképezi, azon görbében adódik ki, mely az (52) pontozott vonallal van jelezve. Ilykép az eredeti minta (50) görbéjét a másolt minta (52) görbéje adja vissza. Ebből következik, hogy a (25) pont mozgása azon irányban, mely merőleges a (36) pályára, a (42) pontnak ugyanazon irányban nagyított elmozgását idézi elő, és pedig a (28 25) hossznak a (28 42) hosszhoz való arányában. A (46) rúd eltolódása olyan irányban, mely merőleges a rúd irányára, ugyanaz kell tehát hogy legyen, mint a (42) pontnak ezen irányban való elmozgása. Ugyanezen módon a (47) rúd eltolódása magára a rúdirányra merőlegesen, nagyított, vagy kicsinyített mértékben, a (49) középpont mozgásával szemben, a (38) és (39) pályákra merőlegesen történik, és pedig a (30 44) hossznak a (20 24) hosszhoz való arányában. Az irón mozgása, mely a (46) és (47) rudak két párhuzamos eltolódásából tevődik össze, ennélfogva egyenlő lesz a (49) középpont mozgásával, megfelelő nagyítással, vagy kicsinyítéssel a két méret irányában, az áttevési viszonyok beállítása szerint. A (J) és (W) kapcsoló rudak beállítása a (K), ill. (Y) tokokban, azok működése módját, ill. a 10. ábra segélyével bővebben megmagyarázható. E rudak a (K) és (X) tokokban normális viszonyok közt bizonyos helyzetben fogva tartatnak. Az elállíthatósággal lehetővé van téve, hogy valamely minta, vagy mustra nagyítását csak egész határozott irányok szerint eszközöljük, ámde bizonyos határozott irányban a nagyítást megakadályozzuk. A vázlatos ábrázó-