37925. lajstromszámú szabadalom • Készülék minták nagyítására, illetőleg kicsinyítésére

iásnál (53) és (54) azon irányokat képvi­seli, melyek mentén rendszerint a minta nagyítása kell hogy történjék, míg (55) a mintát ábrázolja, mely csak hosszirányában nagyítandó, de szélességi irányban' nem. A minta nagyításánál tehát az (57) és (58) pontok közti távolságnak fönn kell ma­radnia. A készülék különböző részei a 10. ábrán vannak bemutatva, ahol is mindegyik emelttyűpár egyik emelttyűje és az emelt­tyűket összekapcsoló rudak egyik fele vi­lágosság kedvéért el vannak hagyva. (59) ama pontot jelöli, melyen az irón foglal he­lyet, midőn a kör középpontjában fekvő tapogató (57)-nél van. A készülék alkatré­szei ezen helyzetben vastag vonalakkal van­nak kirajzolva. (60) ama helyet képviseli, melyen az irón rendes körülmények közt volna, miután a tapogató az (57—58) utat tette meg, mimellett a távolság az (59) és (60) pontok közt az (57) és (58) pontok közti távolság nagyítását képviseli. Hogy a szélességnek ezen, nem kivánt változását elkerüljük, az (57) és (58) pontokon ke­resztül az (53) és (54) vonalak irányával párhuzamosan vonalakat húzunk, melyek (61)-nél metszik egymást. A (J) kapcsoló rudat most oldalirányban az (54) iránnyal párhuzamosan eltoljuk, olyan távolsággal, mely egyenlő az (57 61) hosszal, a (W) kapcsoló rudat pedig ugyanilyen módon ol­dalirányban az (53) iránnyal párhuzamosan oly távolsággal, mely az (58 61) távolság­gal egyenlő. A (c) tapogató kerék ekkor az (57) pontról az (58) pontig tolódik és az irón e mozgás végén a (62) ponton fog állni, mimellett a távolság (59)-től (62)-ig egyenlő az (57) és (58) pontok közti távolsággal. Ebből következik, hogy az (57 58) vonal mentén nagyítás nem következett be és nem fog végbemenni nagyítás más, ezzel párhuzamos vonalak mentén sem úgy, hogy a minta szélessége irányában a na­gyítás már eleve el van kerülve. Annak oka, hogy a szélesség irányában nagyítás be nem következik, az emelttyűk belső végének oldalirányú elmozgásában rej­lik, miáltal az emelttyűk egymással pár­huzamos irányban elállíttatnak. Az ilyen párhuzamos eltolódásnál a (42) pont ugyan­olyan távolsággal tolódik -e-1, mint a (25) pont és ugyanezen módon, a (44) pont ugyanolyan távolsággal, mint a (24) pont. Ennélfogva az irón is ugyanazon távolság­gal fog eltolódni ezen irány felé, mint a tapogató kerék. Habár már most a minta másolásánál a leírt út nem halad közvet].­nül az (57) ponttól az (58) felé, hanem a minta szélein köröskörül, mégis látható, hogy a végső eredmény minden esetben ugyanaz lesz. Ha már most változtatni kívánjuk azon irányt, melyben a minta alakjának növe­kedése, vagy fogyása kell hogy végbemen­jen, a (v) szorító csavarokat, melyek az (II) szektorokba nyúlnak, meglazítjuk és az(I.l) és (Z) tokokat új helyzetekbe állítjuk be. Egyidejűleg az (i) csapokat, melyek a két (E) és (F) lapos gyűrűt rögzítik, meglazít­juk és a lapos gyűrűket úgy állítjuk be, hogy ezek megfeleljenek a tokok új hely­zetének, miáltal a (J) és (W) kapcsoló ru­dak is bizonyos mértékben elforgattatnak. Ugyané célt érjük el a (Q) tuskónál is, ha a két, egymással csuklósan összekötött részt beállítjuk. Ebből látható, hogy a minta nagyítása, vagy kicsinyítése két tetszőle­ges irány mentén eszközölhető. A leírt gép alakját illetőleg igen egy­szerű, és a legegyszerűbb eszközökkel ál­lítható elő. Ezzel lehetővé van téve, hogy a minta nagyítását, vagy kicsinyítését kü­lönböző irányokban eszközölhessük és a na­gyítást bizonyos irányban meg is gátoljuk. Azon különleges eszközök, melyeket azon célra alkalmazunk, hogy a (P) és (S) ru­dak önmagukkal párhuzamosan való eltoló­dását érjük el, a körülményekhez képest és a kivitel módja szerint különbözők- le­hetnek, ha csak működésük módja tekinte­tében equivalensek. Lehet továbbá az (E) és (F) lapos gyűrűk összetevését is elke­rülni, amennyiben ezek helyett csupán egy lapos gyűrűt használunk. De egyéb tekin­tetben is az egyes részek helyett a rész­letek bárminő más alkalmas kiképzése vá­lasztható.

Next

/
Oldalképek
Tartalom