37872. lajstromszámú szabadalom • Újítások patkók kapaszkodóin

— 2 — csak egy végc3appal bíró kapaszkodók ké­szülnek, a 13. ábra a 11. ábra szerinti kapaszkodó­nak egy módosítását mutatja, melynél a fej­rész mindkét oldalon le van rézselve, a 14. ábra oly szelvényacél nézete, melyből a hegesztési fölület közepéből kiálló csappal bíró kapaszkodók készülnek, a 15. ábra a 14. ábra szerinti szelvényacél­ból készült kapaszkodó nézete, a 16. ábra oly kapaszkodó nézete, melynek hegesztési fölülete hossz- és keresztlécek segélyével ki van szélesítve, feje pedig mind­két oldalon le van rézselve, a 17. ábra gúla alakú fejjel bíró kapaszko­dót mutat, a 18. ábra oly szelvényacél nézete, mely­ből a 16. ábra szerinti kapaszkodók készül­nek, a 19. ábra oly szelvényacél nézete, melyből a 17. ábra szerinti kapaszkodók készül­nek, a 20. ábra kúpos fejjel bíró szelvényacél néeete, melynek hegesztési fölülete hossz­é8 harántlécekkel van kiszélesítve, a 21. ábra a 16. ábra szerinti kapaszkodó kivágására szolgáló kölyüt, a 22. ábra a 17. ábra szerinti kapaszkodó kivágására szolgáló kölyüt mutat, a 23. ábra oly kapaszkodó nézete, melynek homorúra hengerelt alsó oldalába középen egy hosszhorony van hengerelve, a 24. ábra ugyanilyen kapaszkodót mutat fogazott szélekkel, a 25. ábra a 23. ábra szerinti kapaszkodó­nak, középső horony nélkül, elkopott kapasz­kodókon való alkalmazását, a 26. ábra pedig a 24. ábra szerinti kapasz kodót a patkóba verve, hegesztés előtt mu­tatja, a 27., 28., 29. és 30. ábrán a kapaszkodók előállítására szolgáló egyenes, vagy a patkó alakjának megfelelően görbült különböző keresztmetszetű szelvényacélok láthatók, míg végül a 31. 32., 33. és 34. ábra oly kapaszkodó­kat mutat, melyek abnormális lábú lovak­nál alkalmazhatók s az egyenlőtlen kopás­| nak megfelelően egyik oldalúkon erősebbre I vannak készítve. Az 1. ábrán föltüntetett kapaszkodó szel­vényacélja (3. ábra) úgy van választva, hogy a szelvényacél középrészének széles­sége a kapaszkodó (a a) hosszával egyenlő. A szelvényacél (b c) bordái (2. ábra) csak oly szélesek, mint az előállítandó (d) csapok. A szelvényacélból levágandó darab hossza tehát a kapaszkodó magasságának vagy szé­lességének, nem pedig hosszának felel meg, mint az ismeretes kapaszkodóknál. Ennek folytán a patkó a beverés alkalmával a ka­paszkodó, illetve az (f) hegesztési fölület alatt teljesen ép marad. A kalapács segé­lyével vagy üllőben történő hegesztés alkal­mával a csapokból megmaradó és kiálló anyag az (e) patkón a beverési hely fölé húzatik, úgy hogy a képződött hasadék tel­jesen el lesz födve (1. ábra). Az 5. és 6. ábrán föltüntetett keresztmet­szettel bíró szelvényacélnál a (b) és (c) bor­dák le vannak gömbölyítve s a (k) helyen meg vannak vékonyítva. Az 5. ábra oly szelvényacél keresztmetszetét mutatja, mely a patkó előrészének hajlása szerint görbül, míg a 6. ábrán egyenes szelvényacél kereszt­metszete látható. A 9. és 10. ábrán föltüntetett kapaszko­dóknál a (d) csapok ugyanolyan kivitelűek, mint a 3. ábra szerinti szelvényacélból ké­szült kapaszkodók csapjai. De amellett (bl) (cl) süveggel is bírnak, mely az 5. és 6. ábra szerinti szelvényacél megfelelő kikép­zésű (b) és (c) bordáiból állíttatik elő. Az így kapott süveg a csap beverése alkalmá­val_ képződött hasadék természetes fedője gyanánt szolgál, anélkül, hogy az anyagot a kalapáccsal vagy az üllőben a hasadékra kellene húzni, mint az 1. ábra szerinti ka­paszkodóknál. A beverendő csapok a kapaszkodó hom­loklapjaira rézsútosan állnak, ha a kapasz­kodókat a 7. ábra szerinti szelvényacélból készítjük. Az ennek megfelelő kapaszkodó rézsútos (d) csapjai (8. ábra) beverés alkal­mával széjjelnyomatnak s a hegesztési fö­lületet még kevésbbé befolyásolják, mint az I 1., 9. és 10. ábra szerinti merőleges (d) csa-

Next

/
Oldalképek
Tartalom