37872. lajstromszámú szabadalom • Újítások patkók kapaszkodóin
— 2 — csak egy végc3appal bíró kapaszkodók készülnek, a 13. ábra a 11. ábra szerinti kapaszkodónak egy módosítását mutatja, melynél a fejrész mindkét oldalon le van rézselve, a 14. ábra oly szelvényacél nézete, melyből a hegesztési fölület közepéből kiálló csappal bíró kapaszkodók készülnek, a 15. ábra a 14. ábra szerinti szelvényacélból készült kapaszkodó nézete, a 16. ábra oly kapaszkodó nézete, melynek hegesztési fölülete hossz- és keresztlécek segélyével ki van szélesítve, feje pedig mindkét oldalon le van rézselve, a 17. ábra gúla alakú fejjel bíró kapaszkodót mutat, a 18. ábra oly szelvényacél nézete, melyből a 16. ábra szerinti kapaszkodók készülnek, a 19. ábra oly szelvényacél nézete, melyből a 17. ábra szerinti kapaszkodók készülnek, a 20. ábra kúpos fejjel bíró szelvényacél néeete, melynek hegesztési fölülete hosszé8 harántlécekkel van kiszélesítve, a 21. ábra a 16. ábra szerinti kapaszkodó kivágására szolgáló kölyüt, a 22. ábra a 17. ábra szerinti kapaszkodó kivágására szolgáló kölyüt mutat, a 23. ábra oly kapaszkodó nézete, melynek homorúra hengerelt alsó oldalába középen egy hosszhorony van hengerelve, a 24. ábra ugyanilyen kapaszkodót mutat fogazott szélekkel, a 25. ábra a 23. ábra szerinti kapaszkodónak, középső horony nélkül, elkopott kapaszkodókon való alkalmazását, a 26. ábra pedig a 24. ábra szerinti kapasz kodót a patkóba verve, hegesztés előtt mutatja, a 27., 28., 29. és 30. ábrán a kapaszkodók előállítására szolgáló egyenes, vagy a patkó alakjának megfelelően görbült különböző keresztmetszetű szelvényacélok láthatók, míg végül a 31. 32., 33. és 34. ábra oly kapaszkodókat mutat, melyek abnormális lábú lovaknál alkalmazhatók s az egyenlőtlen kopás| nak megfelelően egyik oldalúkon erősebbre I vannak készítve. Az 1. ábrán föltüntetett kapaszkodó szelvényacélja (3. ábra) úgy van választva, hogy a szelvényacél középrészének szélessége a kapaszkodó (a a) hosszával egyenlő. A szelvényacél (b c) bordái (2. ábra) csak oly szélesek, mint az előállítandó (d) csapok. A szelvényacélból levágandó darab hossza tehát a kapaszkodó magasságának vagy szélességének, nem pedig hosszának felel meg, mint az ismeretes kapaszkodóknál. Ennek folytán a patkó a beverés alkalmával a kapaszkodó, illetve az (f) hegesztési fölület alatt teljesen ép marad. A kalapács segélyével vagy üllőben történő hegesztés alkalmával a csapokból megmaradó és kiálló anyag az (e) patkón a beverési hely fölé húzatik, úgy hogy a képződött hasadék teljesen el lesz födve (1. ábra). Az 5. és 6. ábrán föltüntetett keresztmetszettel bíró szelvényacélnál a (b) és (c) bordák le vannak gömbölyítve s a (k) helyen meg vannak vékonyítva. Az 5. ábra oly szelvényacél keresztmetszetét mutatja, mely a patkó előrészének hajlása szerint görbül, míg a 6. ábrán egyenes szelvényacél keresztmetszete látható. A 9. és 10. ábrán föltüntetett kapaszkodóknál a (d) csapok ugyanolyan kivitelűek, mint a 3. ábra szerinti szelvényacélból készült kapaszkodók csapjai. De amellett (bl) (cl) süveggel is bírnak, mely az 5. és 6. ábra szerinti szelvényacél megfelelő kiképzésű (b) és (c) bordáiból állíttatik elő. Az így kapott süveg a csap beverése alkalmával_ képződött hasadék természetes fedője gyanánt szolgál, anélkül, hogy az anyagot a kalapáccsal vagy az üllőben a hasadékra kellene húzni, mint az 1. ábra szerinti kapaszkodóknál. A beverendő csapok a kapaszkodó homloklapjaira rézsútosan állnak, ha a kapaszkodókat a 7. ábra szerinti szelvényacélból készítjük. Az ennek megfelelő kapaszkodó rézsútos (d) csapjai (8. ábra) beverés alkalmával széjjelnyomatnak s a hegesztési fölületet még kevésbbé befolyásolják, mint az I 1., 9. és 10. ábra szerinti merőleges (d) csa-