37473. lajstromszámú szabadalom • Elektromos olvasztókemence

— 2 — összekötve és az (S) nyomószivattyú hen­gerének (R) dugattyúrúdja közvetítésével, mely az oldalfalhoz (Q)-nál csuklósan hozzá­kötött (P, 0) könyökemeltyűhöz van erő­sítve, tetszés szerint nyitható vagy zárható, azáltal, hogy egy (T) szelepen át valamely nyomóközeget bocsátunk be az (S) hengerbe vagy abból ki. A kemence, mint rendesen, belül tűzálló anyagból való béléssel vau ellátva. A kemence oldalfalaiban (Al) lecsapoló nyílások vannak elrendezve (17. ábra), melyek megfelelő (Cl) lyukakkal és (Dl) orrokkal ellátott (Bl) lemezeken át torkol­nak a szabadba. Üzembevétel céljából a kemencét a (B) tok tölesérszerüen alakított feneke alá és a (H) nyomóhenger (Gr) dugattj úrúdjának feje fölé gördítjük; a (H) hengerbe azután (J) csapon át valamely nyomóközeget veze­tünk be és ezzel a kemence fölső karimá­ját szorosan rányomjuk a (B) tok alsó ka­rimájára. A (G) dugattyúrudat (L) zárókilincs, mely annak (K) fogiba kapaszkodik, helyze­tében rögzíti. E kilincset kiakasztjuk, midőn az (A) kemencét (E) futó csigáival az (F) síneken le akarjuk bocsátani. A (B) tok oldalfalai jól lehorgonyzott (C) cölöpökhöz vannak erősítve és fönt (D) füstvezető csatornákban végződnek. A tok egyik oldalfalán (Rl) tápláló cső (3. és 4. ábrák) megy keresztül, mely a tok feneké­nek közepén az olvasztó kemencébe torkol. A (B) tokban az (El) szénelektródák föl- } vételére szolgáló két vagy több, egymással szemközt álló (81) tartó (3. ábra) van elren­dezve. E tartók üregesek és hosszuknak körülbelül közepén (E4) lépcsőt alkotnak, mely lehetővé teszi, hogy a két szemközt fekvő tartót egymással párhuzamos, függé­lyes helyzetbe hozzuk, mikor is ezek külső karja a (D) csőhöz közeledik. A tartók ferde elhelyezhetése céljából, mely ferde­ség egyébként a 3. ábrán kissé túlzottan van föltüntetve, a (B) tok oldalfalai (Wl)­nél (1. és 3. ábrák) tölesérszerüen ki vannak szélesítve. A (B) tokot fönt csuklósan össze­kötött (D4) lemezekből (5. ábra) álló födél zárja el, mely az (A4) tuskók eltolását en­gedi meg a födél (TI) sínjein (1.. 3., 14., 15. ábrák). Az (A4) tuskók csapágyakul szol­gálnak golyóalakú (B4) szigetelő testek (C4) csapjai számára, mely szigetelő testek az (81) tartó külső karjain vaunak elrendezve és a tartóknak úgy oldalirányú, mint hosz­szában való eltolását engedik meg. Az (81) tartók külső végén (N4, P4) be-és kibocsátó nyílások (1. és 3. ábrák) van­nak elrendezve a tartókban cirkuláló hűtő folyadék számára, valamint (R4) kötőcsava­rok, melyek az elektromos drótokat az (Sl) tartók közepén keresztülmenő (S4) fém-, legcélszerűbben rézazalagokkal kötik össze, mely utóbbiak (T4) kapcsok közvetítésével (8. és 9. ábrák) a tartóknak az (El) szén­elektródákat tartó (Ml) fejével vannak össze­kötve. Az (81) tartók alsó karjának külső széle (A2) fogasrúd alakjában van kiképezve (3. ábra), melybe (B2) fogaskerék (2. és 3. ábrák) kapaszkodik ; utóbbi (C2) tengelyen ül (1., 2. és 4. ábrák), mely a (B) tok hosszoldal­falaiban lévő (EJ) hasítékban eltolható, mi­közben ennek (D2) csúszó csapágyai a tokon kívül elrendezett (J4) síneken (6. ábra) csúsznak. Az (E2) hasítékok éppúgy, vagy hason­lóan, mint a födélben levő (TI) sínek közti vezető hasítékok a levegő be- és kijutása ellenében el vannak zárva. A (02) tengely (G2, F2) hüvelyeken megy keresztül, metyek belső végein a (B2) fo­gaskeréktől jobbra és balra (H2) súrlódó csigák (2. és 16 ábrák) ülnek; utóbbiak az (81) tartókat sima alsó lapjaival érintkez­uek és (J2, K2) szögvasakra támaszkodnak, melyek az (Sl) tartókar oldalirányú veze­tékét alkotják. E szögvasak (L2, M2) kar­jai végükön (N2, 02) szögek segélyével van­nak egymással összekötve, melyek (P2, Q2) súrlódási csigákat hordanak; utóbbiak az (S1) tartókar belső fölületével állnak érint­kezésben. A (J2, K2) szögvasak hátulsó (R2) nyúlványai (S2) szögek segélyével van­nak egymással összekötve. A (C2) tengely egyik végén (A3) csavar­kerék van megerősítve, mely az (F2) hü­vely homloklapjához támaszkodik ; e hüvely

Next

/
Oldalképek
Tartalom