37467. lajstromszámú szabadalom • Egyesített aprító- és szitálógép

- 2 az alkalmazott őrlőjáratok számának megfelelően több helyen vagy esetleg egész hosszukban (fl) csavarmenetekkel vannak ellátva. A föltiintetett példában négy pár (c, d) őrlőtest van alkalmazva, melyek mindegyikénél a fölső (c) test helytálló, az alsó (d) ellenben forog. A fölső őrlőtestek öntött vasból készült (cl) lemezeknek (4. ábra) alsó oldalán vannak megerősítve, melyeknek mindegyike három (c'2) karral bír. Mindegyik karban egy furat van kiképezve, melyben a karimás (4) hüvely forgatható, mely belső fölületével az (fl) csavarmenetekre van rácsavarolva, külső föliiletén pedig az (n) fogazással bír. Ezen fogazás az (m) gyűrűnek (2. ábra) fogazásával kapcsolódik úgy, hogy az (m) gyűrű forgásánál mind a három (4) hüvely forgattatik és I következésképen az ezen hüvelyek által hordott fölső őrlőtest az (m) gyűrű forgásiránya szerint megemeltetik vagy sülyesztetik. Az (m) gyűrűt az (n) fogazások egyikével kapcsolódó (c) csavar segélyével forgatjuk. Az alsó őrlőtestek a (dl) lemezekre (4. ábra) vannak szerelve, melyek a (b) tengelyen excentrikusan vannak megerősítve. Az alsó őrlőtestek a (b) tengellyel vagy mereven (4. ábra) vagy pedig az 1. ábrában föltüntetett módon himbaszerűen vannak összekötve, amint az eddig csak fölső forgó őrlőtesteknél volt szokásos. Az alsó őrlőtesteknek ezen himbaszerű ágyazása a találmány tárgyát képező gépnél fontos, amennyiben a fölső őrlőtestek mozdulatlanok és így idegen testeknek közbeszorulása káros következménnyekkel járhatna. Mindegyik őrlőtesttel egy-egy (v) kefe van összekötve, mely az őrlőtesten köröskörül terjedhet, vagy pedig annak csak bizonyos pontjában lehet elrendezve. A föltiintetett foganatosítási alaknál ezen kefék a 8. ábrában föltüntetett módon rugalmasan vannak ágyazva úgy, hogy azok kopás esetében változatlan erővel nyomódnak a szemben fekvő őrlőtesthez. Minthogy az őrlőtestek egymáshoz képest excentrikusan vannak elrendezve, tehát egymáshoz viszonyítva oldalas mozgást is végeznek, a kefék az őrlőtestek forgásánál ezeknek mindig más és más fölületrészeivel jönnek érintkezésbe és így azokat tisztán tartják. A kefetartókra továbbá az (5) szárnyak (1. ábra) vannak szerelve, minek következtében az őrlőtestek forgásánál az őrlemények centrifugális szitálása eszközöltetik. Mindegyik őrlőszerkezet alatt egy-egy (r2) szita (4. ábra) van elrendezve, mely az (rl) szitatömlő segélyével a megfelelő fölső, helytálló őrlőtesten, ill. ennek (cl) lemezén van fölfüggesztve. Az (rl) szitának fenekében egy kerek áttörés van kiképezve, melybe a (b) tengelyen megerősített (r) excenter illeszkedik be úgy, hogy a (b) tengely forgása a szitának lengő mozgását okozza. A i súrlódás csökkentése céljából az excenter kerületén és a szita fenékáttörésében egy golyópálya van kiképezve, melybe golyók vannak behelyezve. Mindegyik excenterben egy (r) csatorna van kiképezve, melyen át az (rl) szitán visszamaradó anyag a következő őrlőszerkezet őrlőtesteihez vezettetik. Az (rl) szitán és (r2) szitatömlőn áthulló anyag az (r4) tányérra esik, mely szintén szita gyanánt van kiképezve és az (r2) szitatömlővel együtt leng. Ily módon az anyag újból kiszitáltatik és az átejtett részek az (rő) vezetékbe (1. ábra) jutnak, míg az (r4) tányéron visszamaradó részek dara vagy középtermék gyanánt külön vezethetők el. Az (r4) tányér (4. ábra) az (r6)'tömlő segélyével szintén a helytálló (cl) lemezzel van összekötve. Az egyes (r5) vezetékek az 1. ábrában föltüntetett módon a közös (r7) csatornába torkolnak, melyben a különböző szitálószerkezetektől jövő lisztfajok összekeverődnek; ezen lisztfajok természetesen elkülönítve is foghatók föl. A 6. és 7. ábrákban a fölső és alsó őrlőtestek tisztítására forgó kefék vannak föltüntetve. Ezen kefék a sörtékkel ellátott (w) hengerből állanak, mely a (t) súrlódási kereket hordja. Ez utóbbi a szemben fekvő őrlő-