37391. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolás kompound tekercselő egyenáramú elektromótorok számára

A hatásos periódus kezdetén a szükséges energiát csaknem kizárólag a lendítő kerék­ben fölhalmozott energia szolgáltatja, mi­közben a motor mindaddig nem ad át több energiát, míg a fordulatszám, mint föntebb említettük, jelentékenyen nem csökkent. A hatásos periódus végén a fordulatszám csök­ken és a kinetikai energia bizonyos mennyi­ségét a lendítő kerék veszi fö!. A legköze­lebbi haaástalan periódus alatt a motor a lendítő kereket eredeti fordulatszámára igyekszik visszahozni, de miközben a mótor által létesített forgatónyomaték ezt előidézni törekszik és miközben a sebesség az ere­deti sebességhez kezd közeledni, azon idő­nek legnagyobb része, mely a lendítő kerék­nek a sebesség újbóli teljes helyreállításá­hoz szükségeltetik, elmúlik. Ennek következ­tében, hacsak a hatástalan periodusok nem elég hosszúak ennek létesítésére, a lendítő kerék sohasem fogja eredeti sebességét visszanyerni, minek folytán a kinetikai ener­giát tömegéhez képest sokkal kisebb meny­nyiségben fogja fölhalmozni, mint ha oly sebességgel működtetnék, melivel a mótor az első művelet kezdetén forgattatott. Ezen hatások és viszonyok a mellékelt rajz­ban grafikus föltüntetéssel vannak szemlél­tetve. Az 1. ábra sebességi görbe, mely compound­tekercsü motornál a sebesség változását különböző terhelések mellett tünteti föl; a függélyes lépték a percenkénti fordulatszá­mokat és a vízszintes lépték az áramot ampére-ekben jelöli. A 2. ábra teljes vonalakban a sebesség vál­tozását lendítő kerékkel összekötött motor­nál szemlélteti, mely szakaszos megterhe­léssel való működésre van alkalmazva egy működési ciklus különböző pillanataiban, mely ciklus hatástalan periódust követő hatásos periódusból áll; a függélyes lépték a percenkénti forgássebességet és a víz­szintes lépték a forgási időt másodpercek­ben jelenti. A hatásos periódus alatt, mely a 2. ábrán (a)-val van jelölve, á sebesség, mint lát­ható, rohamossan csökken, ami a lendítő kerékből a szükséglet fedezésére vett kine­tikai energiát jelenti. A hatástalan (b) periódus alatt a sebes­ség fokozatosan növekszik és a mótor eköz­ben a lendítő kerékben újabb kinetikai energiát halmoz föl. Ezen görbéből kitűnik, hogy az adott időegységben (pl. másodperc­ben vagy percben) létesített sebességnöve­kedés annál kisebb mérvű, mennél közelebb van a sebesség a hatástalan periódus végén a mótor által elért végsebességhez. A jelen találmány tárgya a fönt említett hátrány kiküszöbölését célozza avégből, hogy a mótor sebességének változása a terhelés változása mellett a legnagyobb legyen nagy megterhelések esetén, egyút­tal azonban a gyakorlati alkalmazásnál szük­séges előnyak megőriztessenek, milyenek a maximális sebesség korlátozása, a sebes­ség önműködő változása a terheléssel és nem okvetlenül szükséges készülékek, mi­lyenek mechanikailag működtetett rheosta­tok és más effélék, mellőzése. Ezen célból a jelen találmány szerint egy segéddynamot (devolteurt) alkalmazunk, melynek fegyver­zete a compound-tekercsü motornak shunt­tekercsével van összekötve, mely utóbbi lendítő kerékkel van ellátva és melynek sebessége azáltal szabályoztatik, hogy a segéddynamo által létesített feszültség a mótor mellékkapcsolásu gerjesztését csök­kenteni igyekszik. Ezen segéddynamo a mótor tengelyéről mechanikailag hajtatik és térmágnese az ezen utóbbinak szolgáltatott összes áram által gerjesztetik. A találmány tárgyát képező kapcsolás a mellékelt rajz 3. ábrájában vázlatosan van föltüntetve, míg a 4. ábra az ezen kapcso­lás alkalmazásánál föllépő hatást szemlél­teti. Az (1) segéddynamot a compound­tekercsü (2) mótor hajtja, melynek soros kapcsolású (6) térmágnestekerese az (1) segéddynamo (7) tekercsén és a (9) rheosta­toii át a tápvezeték (4) pontjához van kap­csolva. A (2) motornak (8) shunttekercse az (1) segéddynamonak (3) fegyverzetén és a (10) rheostaton át ugyanezen (4) ponttal van összekötve. A (11) fegyverzetnek (12) szo-

Next

/
Oldalképek
Tartalom