37194. lajstromszámú szabadalom • Berendezés függőségek létesítésére vasúti jelzők és váltók között

- 2 lékes. A következőkben egyszerűség okáért példaképen" elektromos berendezést fogunk ismertetni. Az 1. ábra valamely pályaudvar egy állítóművéhez tartozó forgalmi területet ábrázol, melyre három (a b) és (c) vonal torkollik be. Minden (3) és (4) egyes váltóhoz, valamint az egyes vágánykapcsolásokhoz tartozó, egy-egy közös számmal jelölt (1 2 5) és (6) váltókhoz az állítóműben csakis egy-egy ellenőrzőtag van bekapcsolva. A 2. ábrán (1 2 3 4 5 és 6) az ellenőrzőelemek, melyeket az ellenőrzőelektromágnesek működtetnek, mindegyik elektromágnes a hozzátartozó váltó megfelelő állapotánál egy-egy, a váltónak megfelelően számozott (1-—6) kontaktust tart zárva. Az ellenőrző elemek tetszőleges sorrendben lehetnek bekapcsolva. Az (a b) és (c) vonalakról a négy (11 12 13) és (14) vágányra vezető vágányutakat (all al2, al3 al4 bll bl2 ) stb. jelzi. A vágányutakhoz tartozó zárókontaktusok, melyek a jelző állítására mérvadók, részben ugyanúgy vannak jelezve, mint a megfelelő vágányutak, részben pedig a vágányát számával és még egy mutatóval vannak jelezve. így az (all) vágányúthoz az (all) (alll), az (al3) vágányúthoz az (al3 al31, al32), a (bl2) vágányúthoz a (bl2, bl21, fcl22) stb. kontaktus tartozik. Az összes kontaktusok a nyugalmi állapotukban vannak. Mikor valamely kivála-sztótag útján a megfelelő vágányutat beállítottuk, az ehhez tartozó vágányútkontaktusok nyugalmi helyzete megváltozik. így pl. ha a kiválasztótag útján az (al3) vágányutat állítjuk be, az (al3 és al32) kontaktusokat zárjuk, az (al31) kontaktus ellenben meg van szakítva. Az (a 13) kontaktustól a szóban lévő jelzőállító taghoz (mótor, kapcsolás) és a vezetékben esetleg még bekapcsolt ellenőrzőtagokhoz is áram megy, a vágányútkontaktusok nyugalmi állapotánál azonban az áramforrás egyik (V) sarkától annak másik (E) sarkához valamely (d) ponton át (2. ábra) csakis akkor mehet áram, mikor az összes (1—6) ellenőrzőkontaktusok zárva vannak. így a nyugalmi állapotban az összes ellenőrzőtagok alkalmasak az ellenőrzésre. Minthogy azonban a jelzőknek csakis az azokhoz tartozó vágányútba fektetett, vagy legalább is az elreteszelt váltóktól szabad függésben lennie, nem szabad el nem reteszelt váltók hatása alatt álló kontaktusoknak ellenőrzésre alkalmasaknak lenniök. Ezt a 2. ábrán látható kapcsolási elrendezésnél az biztosítja, hogy a megfelelő kontaktusoknál mellékút létesült. Ha pl. az (al3) vágányutat állítjuk be, a (3) és (4) ellenőrzőelemnek nem szabad ellenőrzésre alkalmasnak lennie, a (3) és (4) kontaktusokat tehát az (a) kontaktus zárásával röviden zárjuk. A jelző ekkor csupán az (1 2 5) és (6) kontaktusoktól függ, mint ez az 1. ábrán föltüntetett viszonyoknak megfelel. Az (al3) vágányúttal egyidejűleg a (cl4) vágányutat is beállíthatjuk, mert ez a két vágányút nem ellenséges. A (cl4) vágányát beállítása csupán az (5) és (6) váltók elreteszelését követeli meg úgy, hogy a (c.14) vágányút beállításánál az (1 2 3) és (4) kontaktusoknak nem szabad ellenőrzésre alkalmasnak lennie. Ha csupán a (cl4) vágányutat állítjuk be, a (cl41) vágányútkontaktus zárásával ennek a föltételnek megfelelnénk, mert ezáltal az (1 2 3) és (4) kontaktusokat röviden zárnók, ha azonban a beállításnak az (al3) vágányút beállításával egyidejűleg kell történnie, eme röviden zárásnak nem szabad bekövetkeznie, vagy pedig az (al3) vágányút beállításával a rövidzárlatot meg kell ismét szüntetni. Ekkor azonban mindkét jelző nemcsak az (5) és (6), hanem az (1) és (2) váltók állapotától is függ. Ez a (cl4) vágányút szempontjából szükségtelen függőség nem hátrányos, mert az (1) és (2) váltónak az (al3) vágányút beállíthatása céljából amúgy is szabályszerű állapotban kell lennie. Ha az (al3) vágányutat föloszlatjuk, mialatt a (cl4) vágányút még fönnáll (pl. mert az (a) vonalról a vonat már teljesen bejárt a (13) vágányba, de a (c) vonalról a vonat még nem járt be a (14) vágányba) az (al31) árammegszakadás eltü-