37112. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés rugalmas kerékburkolatok elkopott rétegeinek pótlására

vulkanizálás útján egymással egyesítjük, mi mellett gondoskodnunk kell arról, hogy a vulkanizálásnál az egyik vagy a másik gumitest meg ne sérüljön. Az összekötési helyek, illetve a két gumitest kemény- vagy lágy gumiból, vagy részben kemény és részben lágy gumiból állhat és e tekintetben arra kell ügyelnünk, hogy az egymással érintkező részek összeköttetése jó legyen. Hogy a hasábokat (úgy eredeti alakjukban, mint újabb gumitestekkel való később bekövetkező kiegészítés után) különböző helyzetükben rögzíthessük, különösen akkor, ha azokat a 35824. számú szabadalom szerinti berendezéssel együtt alkalmazzuk, mindegyik gumitest alsó részét előnyösen fecskefarkalakú hornyokkal vagy fecskefarkalakú toldatokkal látjuk el, amelyeknek a betétdarabon kiképezett fecskefarkalakú toldatok vagy hornyok felelnek meg; a betétdarab a gumihasábok sugárirányú beállítására szolgál. A betétdarabot tetszőleges eszközökkel a kerékhez erősítjük úgy, hogy úgy a gumihasáb, mint a betétdarab, a keréken rögzítve van. Gumi megnevezés alatt az összes, gumihoz hasonló, vulkanizálható anyagokat foglalom össze. A mellékelt rajzokon az 1. ábra olyan kerék egy részét mutatja, amely gumihasábokból álló, rugalmas burkolattal van ellátva, mi mellett ezen gumihasábok sugárirányban beállíthatók, úgy, amint az a 35824. számú szabadalomban ismertetve van; a 2. ábra a még nem használt, párhuzamos oldalfölületekkel bíró gumihasáb oldalnézete és a 3. ábra ennek végnézete; a 4. és 5. ábrák a bizonyos fokig elkopott hasáb oldal-, illetve végnézetét mutatják; a 6. és 7. ábrák az elkopott gumirész alsó oldalán elrendezendő gumidarab oldalnézetét, illetve végnézetét tüntetik föl; a 8. és 9. ábrák oldal-, illetve végnézetben mutatják az elkopott gumi hasábot az újonnan rávulkanizált alaprészekkel, ami által olyan testet kapunk, melynek méretei a 2. és 3. ábrákban föltüntetett hasáb méreteinek felelnek meg; a 10. ábra olyan kerék egy részét mutatja, amelynél a gumihasábok végfölületei nem párhuzamosak. Egyszerűség okáért ezen gumihasábokat a következőkben «gumiszektorok»-nak fogjuk nevezni; a 11. ábra ilyen gumiszektor oldalnézete használat előtt; a 12. ábra annak végnézete; a 13. és 14. ábrák a bizonyos mértékig lekopott gumiszektort oldal-, illetve végnézetben mutatják; a 15. és 16. ábrák a lekopott szektorra rávulkanizálandó kiegészítő gumitestet oldal-, illetve végnézetben ábrázolják; a 17. és 18. ábrák oldal-, illetve végnézetei azon gumiszektornak, melyet a 15. és 16. ábrák szerinti gumitestnek a 13. és 14. ábrák szerinti lekopott gumirészre való rávulkanizálás útján kapunk; a 19. ábra sugárirányban tetemes vastagsággal bíró, összefüggő gumiabronccsal ellátott kerék oldalnézete, részben letört karimával; a 20. ábra harántmetszet a 19. ábra 20—20 vonala szerint; a 21. ábra az összefüggő gumiabroncs oldalnézete, amelynél egybetét darab szolgál, azon hézag kitöltésére, amely egy betétgyűrű alkalmazása esetén a gumigyűrűnek kifelé való eltolása folytán keletkezik; a 22. ábra a 21. ábrához hasonló nézet, azonban egy második betétdarab és második betétgyűrű alkalmazását mutatja; a 23. ábra az elkopott gumigyűrűt a betétdarabokkal és azon gumigyűrűbetéttel együtt mutatja, amely az elkopott gyűrűn belül és ennek végei között van elrendezve, mi mellett ezen két részt egymásra vulkanizáljuk, oly célból, hogy új összefüggő gumiabroncsot kapjunk, amelynek sugárirányú vastagsága ugyanolyan, mint aminő az eredeti abroncsé volt; a 24. és 25. ábrák részletmetszetek és módosított foganatosítási alakokat mutatnak. Ami már most az 1—9. ábrák szerinti berendezéseket illeti, úgy a 2. ábra az eredetileg alkalmazandó, párhuzamos oldal- és