37111. lajstromszámú szabadalom • Eljárás a keréktalpkarimák viszonylagos helyzetének rugalmas kerékburkolattal szemben

- 3 — 26. ábra részletmetszet a 25. ábra 26—26 vonala szerint. Az 1—5. ábrák szerinti berendezésnél az (1) keréktalp a (2) fémgyűrűvel van ellátva, a mely vagy hullámos, bordás vagy sík fölülettel bírhat, hogy a gumiabroncs csúszását megakadályozza. A (2) gyűrőn a végnélküli tetemes vastagságú (3) gumigyűrű van elhelyezve, a mely alsó (4) részén fecskefarkalakkal bírhat, a mint ezt 2. 5. ábrák mutatják. Ezen gyűrű síkfölülettel vagy tetszőleges más alakban lehet kiképezve, mimellett olyan eszközökről gondoskodhatunk, melyek a gyűrűt a keréktalpon illetve a keréktalpkarimák között rögzítik, pl. egy vagy több fémdrót a gumigyűrű alapjában, vagy az alap (t. i. a gumigyűrű belső kerülete) a (2) gyűrűre húzott fémszalagra reá vulkanizálható. A föl tüntetett fecskefarkkapcsolás azonban a legalkalmasabb a (3) gumigyűrű alapjának rögzítésére. A kerék mindegyik oldalán széles (5) keréktalpkarima van elrendezve (1. és 2. ábra), mimellett mindegyik karima egy darabból áll, és gyűrűalakkal bírhat, vagy tárcsa alakjában lehet kiképezve vagy végül gyűrű alakú lemezt is alkothat, a mely a keréktengely közelében fekvő tetszőleges pontig ér. A föltüntetett foganatosítási alaknál a keréktalpkarimák a keréktalppal a (6) csapszögek útján van összekötve. Az 1. és 2. ábrában a használatba veendő új (3) gumigyűrű van föltüntetve, a mely megfelelő mérettel ér a karima peremén túl, mimellett a gumiabroncs csak igen kis részének kell a karimából kiállani, a mely rész nagyságát a hordandó teher nagysága szabja meg. Ha ezen kiálló rész lekopott, az (5) karimapárt eltávolítjuk és helyette a kisebb átmérőjű (5a) karimapárt alkalmazzuk, amint azt a 3. ábra föltünteti. Ezen karimákból a 3. ábrában pontozott vonalakkal jelzett darabbal megfogyott gumiabroncs egy darabja ismét kiáll. Miután a gumiabroncs a 4. ábrában pontozott vonalakkal jelzett darabbal elkopott, más még kisebb átmérőjű (5b) karimapárt alkalmazunk; és ha végül ezen most kiálló rész is elkopott, amint azt az 5. ábra mutatja, a legkisebb átmérőjű (5c) kárimapárt alkalmazzuk, a mikor is a gumielhasználás maximumát értük el. A gumiabroncs oldalfelületei hullámosak. rovátkoltak vagy sugárirányban érdesek lehetnek és az (5, 5a, 5b,) stb. keréktalpkanmák belső fölületei hasonló alakkal bírhatnak, oly célból, hogy a (3) gumiabroncs rögzítése biztosítva legyen és csúszása meg legyen akadályozva; a keréktalpkarimák belső fölülete, valamint a gumiabroncsok külső fölülete sima is lehet. A 6. és 7. ábrában föltüntetett berendezésnél mindegyik gyűrű végnélküli vagy egy helyen föl vágott gyűrűt alkothat és pl. az abroncs alapjában ágyazott (7) gyűrűk segélyével a kerektalpra szorosan ráhúzható, míg a keréktalpkarimák eltávolíthatók és kisebb átmérőjű karimákkal helyettesíthetők (mint az 1—5. ábráknál). A középső (8) karima az ezt a talp (9) bordájával összekötő csavarok oldása útján távolítható el. A 8. és 9. ábrák szerinti berendezéseknél a gumiabroncsok mindegyike mély hornyokkal van ellátva, úgy, hogy a futófölület részekre van osztva, mimellett ezen hornyokba osztódarabok vannak behelyezve. A föltüntetett foganatosítási alaknál ezen lemezek a (11) középkarimával egy darabot képeznek; a (11) karima ez esetben a (2) keréktalpra illő gyűrű alakjában van kiképezve. A (2) keréktalpon nyugszik ugyancsak a (3) gumiabroncs, melynek a (10) osztódarabok képezte részei vagy hasábjai a futófölületet képezik. Ha a gumigyűrű lekopott és azt akarjuk, hogy annak további része álljon ki a talpon kívül, akkor az (5) keréktalpkarimákat és a középső (11) karimákat eltávolítjuk és más kisebb átmérőjű karimákkal helyettesítjük; ezen művelet minden beállításnál ismétlődik, mindaddig míg a gumiabroncs a megengedett legnagyobb mértékben le nem kopott. Kivánt esetben a (5) karimák nemcsak a (6) csapszögek útján a keréktalppal, hanem