37106. lajstromszámú szabadalom • Kettős működésű explóziós gázgép, különösen kőzetfűrók és más hasonló szerszámok számára

belépő keveréknek a dugattyúfej ezen görbe alakja azonnal a megkivánt irányt adja. A (2 és 3) kompresszióterekbe a (34 és 35) karok nyúlnak, melyeket a dugatytyúk belső széle működtet és melyek a (36, 37) rudak közvetítésével a (30, 33) gyújtókontaktusokat váltakozva zárják és nyitják. Az exploziókamrák végeitől (38) csatornák (1. és 5. ábra) vezetnek a (39) indítószelepekhez, melyek a (40) rúd segélyével vannak egymással összekötve. A dugattyúrúd hátsó végében a (41) hüvely van alkalmazva, mely a kivehető indítófogantyú (42) szárának fölvételére szolgál. Az indítófogantyú a rugalmas (43) kilinccsel van fölszerelve, mely a (41) hüvely falában alkalmazott (44) körhoronyba kapaszkodhatik. A (43) kilincs az indítófogantyú tulajdonképeni (46) fogantyúrészével párhuzamosan futó (45) fogantyúrészben végződik, melyre a (47) rúgó hat olyképen, hogy a (43) kilincset a (42) szár egy hornyába igyekszik behúzni, illetve az indítófogantyú és a (41) hüvely közötti kapcsolatot megszüntetni igyekszik. A dugattyúrúd hátsó (72) részének hoszsza kb. egyenlő az (5) furatéval úgy, hogy a dugattyúrúd sohasem áll ki a gépből. A keverék a (48) olajtartóból és karburátorból alkalmas vezetékek segélyével, melyek a (12 és 13) csatornákhoz csatlakoznak, jut a kompresszióterekbe. Az (5 és 6) furatokat valamint az exploziótereket és a (49 és 50 ill. 51) hűtőköpenyek veszik körül, mely hűtőköpenyeket az (52) vízcsövek kötik egymással össze. A gép az (53) ágyon az (54)-orsó segélyével ösmert módon beállítható. Az olajnak a sürítőkamrákból való lebocsájtása az (55) csapok segélyével (2. ábra) történik. A dugattyúrúd (56) tömítőgyűrűk segélyével van a (6) furatban tömítve, míg a gép végét az (57) tömítőszelence zárja el. A gép másik végére az (58) zárósüveg van csavarva; az (59) karok a (48) karburátor ágyazására szolgálnak. A (25) rekeszfalat az üreges gyűrűalaku külső rész képezi, mely a (61) perem segélyével (7. ábra) fekszik a (18 és 19) tokrészek közötti horonyba. A tokrészek esztergapadon pontosan megmunkáltatnak és elfordulás ellen a (62) peckek segélyével ösmert módon biztosíttatnak. A (16) vont hüvely a (63) karimával van ellátva, mely (64) gallérhoz fekszik. A (25) rekeszfalba még a (65) gyűrű csavartatik és a (66) kiugrásba ütközve a (16) hüvely és a többi részek oldalirányú eltolódását megakadályozza. A (18 és 19) tokrészek többé-kevésbbé egyenlők és egyenlő öntvények gyanánt állíthatók elő és csupán a be- és kiömlési nyílásoknak megfelelő magokat és sablonokat kell megfelelően megváltoztatni. A gép indításánál először a (39) indítócsapokat nyitjuk, azután az indítófogantyut két kézre fogva, ennek (42) szárát az (5) furaton keresztül a (41) hüvelybe vezetjük és a (45) fogantyúrésznek a (46) fogantyúrész felé való szorítása által a (43) kilincset a (44) horonnyal kapcsolatba hozzuk. Ezek után a (46) fogantyú segélyével a dugattyúrudat néhányszor ide-oda mozgatjuk, hogy a kezdeti töltést beszívassuk ós hogy egyidejűleg a gyújtókészülékeket is működtessük. Amint az explozióterek meg vannak töltve, az explózió bekövetkezik és a robbanási gázok a (39) csapokon át fúvatnak ki. Most a (40) fogantyú segélyével a (39) csapokat elzárjuk és a dugattyúrúd további mozgatása által a mótor megindul, amivel egyidejűleg az indítófogantyú (45) részét eleresztjük, úgy, hogy az indítófogantyú és dugattyúrúd közötti kapcsolat megszűnik és a mótor szabadon fut tovább. Ekkor az indítófogantyut ismét kivesszük a gépből. Az indítófogantyú (42) szárának és a (41) hüvelynek hengeres alakja lehetővé teszi, hogy a hüvely forogjon anélkül, hogy egyidejűleg az indítófogantyú is forgattatnék. A dugattyúk a beáramlási és kiömlési nyílások, valamint a kompresszió és explozióterek csatornái és a gyújtókészülékeket működtető közegekhez képest úgy vannak elrendezve, hogy a gyújtókészülékek akkor jönnek működésbe, amidőn az illető dugattyú kompressziólöketének végére jutott és