37053. lajstromszámú szabadalom • Berendezés gázlégkeverék előállítására
- 3 rozott nyomás áll elő, melynek a (26) szabályzó harang meghatározott helyzete felel meg. Ha a fogyasztás csökken, akkor ez, ha szabályozás nem volna, a beszivó vezetékben a nyomás növekedését idézné elő, mivel a szállító szerkezet szívó terei felé való áramlás annyival kisebb sebességgel történne, mint amennyivel a szivattyú szívó terébe vezető szívó vezetékekben az átáramlás sebessége csökken. A nyomásnak növekedése a szívó terekben a föltüntett berendezésnél már az által akadályoztatik meg, hogy a harang megemelkedik és ez által a (21, 22) bebocsátó nyílásoknak keresztmetszetét csökkenti. A levegő és gáz beáramlásának ezen fojtása következtében a szivási folyamattal szemben támasztott munkaellenállás annyival fokozódik, hogy a rendesen uralkodó normális nyomás ismét helyre áll. Ha már most, a szivattyúnak szállító teljesítménye nagyobbodik és így a (4) szívó vezetékekben a nyomás oly mértékben kisebbedik, mint milyenben a keverék átáramlási sebessége növekedik, akkor a harang sülyed és a (21, 22) nyilasok ismét jobban nyittatnak meg. Azáltal tehát, hogy a harangnak helyzete folyton a szállított gázlég mennyiségének megfelelően változik, a nyomás a (23) szívótérben és a (4) szívó vezetékben megszabott határok között marad. Maga a szabályzó készülék akként foganatosítható, hogy annak működése gyakorlatilag folytonosnak tekinthető. Miután a nyomás a (23) térben többé kevésbbé változatlan marad, a (18) és (20) terekben pedig a nyomás viszonyok szintén változatlanoknak tekinthetők, következésképen a beszívott gázlégkeverék mindig állandó keverési arányban képeztetik. Lényeges emellett, hogy a levegő és gáz a (24) záró testen áramolnak át és ennek elhagyása után közvetlenül a szállító szivattyú szívó terébe jutnak. A 2. ábrában föltüntetett foganatosítási alak az imént leírttól abban különbözik, hogy a dugattyús szállító szivattyú helyett a rotációs (30) szállító szerkezet van alkalmazva, melyet pld. a (31) elektromótoraA 32) szíj segélyével hajt. Ezen foganatosítási alak azon előnnyel bír, hogy a (30) szerkezet által szállított tömegeket nem kell az előzőkben említett visszabocsátó vezeték segélyével szabályozni, amennyiben szárnykerekes szállító szerkezet (pld. centrifugális szivattyú) alkalmazásánál a szállított menynyiség tudvalevőleg a forgássebességtől és a fogyasztó vezetékben uralkodó nyomástól függ. Ha tehát a forgássebesség állandó, akkor a szállító teljesítmény a fogyasztó vezetékben uralkodó nyomás növekedésével csökken: az ezen vezetékben uralkodó nyomás tehát a szállító szerkezet számára választott sebességnek fog megfelelni. A szivási folyamat szabályozása tekintetében pedig azon előny adódik ki, hogy a nyomás a (4) vezetéknem és a (23, 26) terekben nincsen szakaszos ingadozásoknak alávetve, mint a dugattyús szállító szerkezetnél a löketváltozások következtében. Ezen oknál fogva a gyakorlatban a (4, 23, 28) szívó terek kisebbre méretezhetők, mint az 1. ábra szerinti foganatosítási alaknál. A 2. ábra szerinti továbbá a (26) harang helyett (1. ábra) egy membrán szabályozó van elrendezve. A (24) záró testnek rúdja ugyanis a (35) lemezhez van erősítve, mely a (36) membrán segélyével a (37) tartálylyal van összekötve, úgy hogy a membrán az utóbbival a (28) teret képezi, mely a (38) nyíláson át a (23) térrel közlekedik. Ezen membrán - szabályozónak működése ugyanolyan, mint a leírt szabályos harangé. A 3. ábrában föltüntetett foganatosítási alaknál a gáz és levegő bebocsátó nyílásainak szabályozására szolgáló záró test egy egyszerű (24) lemezből áll, melynek hoszszúkás (33 és 34) hasítékai vannak, melyek a (21 és 22) kibocsátó nyílások előtt mozognak. A gáz és levegő beáramlásának szabályozása sokféleképpen történhetik. A 4. ábra szerint a (26) haranggal a (39) és (40) rudak vannak összekötve, melyek a (41 és 42) lég- és gázbebocsátó csapokra hatnak. Itt tehát mindegyik bebocsátó nyílásnak külön, szabályozásra szolgáló záró teste van. (4) szívó vezetékben uralkodó nyomás