37018. lajstromszámú szabadalom • Készülék nyomás alatt álló égési gázok előállítására mótorikus célokra

— 2 — át a henger fölött levő szűk térbe halad, mire a henger és a köpeny közötti térben lefelé áramlik és a henger alsó végében levő nyílásokon át az első és a második henger közötti térbe lép; ezután a levegő ezen térben ismét fölfelé áramlik és a második henger teteje fölött a központos csövet körülvevő nyílásokhoz lép, melyek a második és a harmadik henger között levő szűk térbe torkolnak, mely térben a légáram ismét lefelé halad, hogy a harmadik henger fenekének nyílásain át a harmadik és negyedik henger közé lépjen be, mely utóbbi a legbelső hengert képezi; azonban természetes, hogy négynél több vagy kevesebb henger is alkalmazható. Az utoljára említett közből a légáram a központos csövet körülvevő nyílásokon át a központos tüzelőtérbe lép. A központos cső külső végéhez éghető gáz vezettetik és pedig oly csövön át, mely nyomás alatt álló éghető gáz forrásával van összekötve. A hozzávezetett gáz a központos cső belső végében, a legbelsőbb henger említett nyílásainak közelében elhelyezett oldalnyílásokon át lép be. A nyílásokon át belépő vékony éghető gáz- és levegősugarak egymásba ütköznek és egymással bensően keverődnek, mi mellett a központos cső belső végének egy nyílásán át egy megfelelő gyújtószerkezet van elrendezve. A kapott gázszerű keverék tökéletesen elégettetik és \ az előállított, nyomással bíró égési gázok, — melyek a tüzelőteret megtöltik, — a köpeny aljában elrendezett egy vagy több szájdarabon át gázsugár vagy gázsugarak alakjában nagy sebességgel kibocsáttatnak és egy turbina lapátjaira irányíttatnak. Ha a gázsugár célszerűen nem közvetlenül a turbinára hat, hanem kinetikus energiáját egy aránylag kis sebességgel mozgó folyadéksugárra viszi át, akkor a köpeny fenekében egy nyílás állíttatik elő, melynek külső vége egy folyadékvezetékkel van összekötve, míg belső vége a föntemlített szájdarabot körülveszi és egy második szájdarab van hozzáerősítve, mely az első szájdarabot oly módon veszi körül, hogy a mint a gázsugár az utóbbiból kilép, az ismert injektorhatás által a külső szájdarabba folyadéksugarat szív, melynek energiáját átadja. A most említett két szájdarab levehetően van a köpenyen elrendezve, úgy hogy szükség esetén eltávolíthatók és kicserélhetők. A fönt leírt szerkezetből látható, hogy az egyes hengerek között levő szűk tereken egymásután áthaladó légáramok a hengerfölületekkel való érintkezésük folytán fokozatosan melegíttetnek, mi mellett a külső köpeny nem sugározhat ki meleget, minthogy a külső köpeny és az első henger között haladó hideg levegő az első henger által kisugárzott aránylag kis mennyiségű meleget fölfogja és magával viszi, úgy hogy ezen meleg nem vitetik át a külső köpenyre. A levegő a hengerek közötti tereken egymásután áthaladva, fokozatosan több és több meleget vesz föl a hengerektől, úgy hogy a legbelsőbb hengerbe belépve, már megfelelő hőmérséklettel bír. A készülék szerkezete sokféleképen változtatható a találmány lényegének érintése nélkül. így például a belső tüzelőtér és a külső köpeny között zeg-zugos vagy spirálszerű utak vagy csatornák rendezhetők el, melyeken a belépő levegő egymásután átáramlik és a kisugárzott meleget fölfogja, úgy hogy egyidejűleg a belépő levegő kellő hőmérsékletre hevíttetik és sugárzás által nem megy meleg veszendőbe. A mellékelt rajzon a nyomás alatt álló égési gázoknak a találmány értelmében való előállítására szolgáló készülék példaképein kiviteli alakja metszetben van föltüntetve-A készülék az (1) vas- vagy acélköpenyből áll, melyet (2) födél zár el és melynek alsó végébe a (3) kivezető szájdarab van beillesztve. Az (1) köpenyben három (4, 5, 6) belső köpeny van elrendezve, melyek nikkellemezből, vagy más oly anyagból készíthetők, mely a belső (13) égetőtérben előállított nagy hőmérsékletnek hatásosan ellentáll. A (2) födélbea (7) szólószerkezet, (8) gyújtóberendezés és szűk (9) furat van elrendezve, melyet kvarctárcsa zár el. A (10) csövön át éghető folyadék tápláltatik a szóró szer-