37018. lajstromszámú szabadalom • Készülék nyomás alatt álló égési gázok előállítására mótorikus célokra

— 3 — kezethez és a szórás céljára a (11) csövön át sűrített légsugár vezettetik be. A tökéletes elégetéshez szükséges levegő a (12) csövön át a külső (1) köpeny és (4) köpeny közötti térbe vezettetik be. A levegő ezen térből a nyilak által jelölt irányban az (1) és (4) köpenyek között először föl­felé, majd a (4) és (5) köpenyek között lefelé, erre az (5) és (6) köpenyek között fölfelé és végül a szóró szerkezet (14) ex­panzió szájnyílását körülvevő nyilason a központos (13) térbe halad, úgy hogy az erősen fölmelegített levegő a (14) szájnyílá­son át belépő, levegőből és finoman szét­osztott éghető folyadékból álló, meggyúj­tott keverékbe ütközve ezen keveréknek a (13) térben való tökéletes elégetését léte­síti. Az ily módon előállított nagy hőmér­sékletű és nyomással bíró égési gázok ez­után nagy sebességű sugár alakjában a (3) expanziószájdarabon át kivezettetnek. A su­garak turbina lapátjaira, Pelton-kerékre vagy hasonlóra vezetve hajtóerő előállítására hasznosítjuk. A három (10, 11 és 12) cső szelepekkel vagy hasonló berendezésekkel látható el, hogy a táplálás szabályozható legyen. Mint­hogy a (12) csövön át a tökéletes elégetés­hez szükséges levegő tetszésszerinti fölös­legben vezethető be, ennélfogva ezen be­vezetés szabályozása által tetszésszerinti hőmérsékletet tarthatunk fönn a tüzelő tér­ben, mely hőmérséklet a lángnak a szűk (9) nyíláson át való mefigyelése által megköze­líthetőleg megítélhető. A tüzelő tér meg­felelő ismert szabályozó berendezéssel lát­ható el, mely egy bizonyos hőmérséklet vagy nyomás túllépésénél az éghető folya­dék táplálását önműködően csökkenti. Miután a belső (6) köpeny oly hőmérsék­leten tartatik, mely a tüzelő tér és a (6, 5) köpenyek között áthaladó levegő hőmér­séklete között áll és az (5) köpeny a (6, 5) köpenyek ós az (5, 4) köpenyek kö­zött áramló levegő hőmérsékletének közép hőmérsékletén tartatik, míg a (4) köpeny hőmérséklete a (4) és (1) köpenyek közé és a (4, 5) köpenyek közé belépő levegő hő­mérsékletének középértékével bír, ennél­fogva a külső (1) köpeny gyakorlatilag véve hidegen marad, úgy hogy a tüzelőtér sugár­zása vagy vezetés által nem veszítenek sok meleget. Ha a készülék éghető folyadék helyett éghető gázzal dolgozik, akkor a (7) szóró­szerkezet és a (10) tápláló cső elhagyható. A (11) cső ezen esetben a gáz bevezetésére szolgál és a (8) gyújtószerkezet mélyebbre helyezendő, hogy oly ponton foglaljon he­lyet, melyen a gáz és levegő éghető keve­rékben van jelen. Azonban a (10) cső ezen esetben segédlégáram bevezetésére használ­ható, hogy a (14) szájdarabban a gázzal levegő kevertessék azon ponton, melyen a gyújtószerkezet el van rendezve. Magától értetődik, hogy a táplált levegő­nek a tüzelő térbe való haladása közben a fönt leírt módon történő melegítéséhez ha­sonlóan az éghető gáz is különböző, az egyes köpenyek között kiképezett csatorná­kon vezethető át, úgy hogy a gáz a láiigzó­hoz való útjában a meleg egy részét föl­veszi. Miután a légnyomás a tüzelő térben és az egyes köpenyek közötti üregekben lé­nyegében egyenletes, ennélfogva az egyes köpenyek gyakorlatilag véve nincsenek nyo­másnak kitéve és így aránylag vékony fém­lemezből készíthetők, a külső (1) köpeny kivételével, mely kellő erősre készítendő, hogy a tüzelőtérben levő nyomásnak ellent­állhasson. Az egyes köpenyekhez használt fém minősége különböző lehet; a belső kö­penyt sokkal nagyobb ellenállóképességgel bíró fémből kell készíteni, mint azon köpe­nyeket, melyek nincsenek nagy hőmérsék­leteknek kitéve. Mint föntebb említtetett, a (3) kivezető­szájdarabot oly szájdarab veheti körül, mely folyadékot vezet, úgy hogy a kilépő égési gázok kinetikus energiája a folyadék su­gárra vitetik át. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Készülék nyomás alatt álló égési gázok előállítására levegő és éghető gáz vagy éghető folyadék együttes elégetése által, jellemezve azáltal, hogy az égéshez

Next

/
Oldalképek
Tartalom