36907. lajstromszámú szabadalom • Váltóállító készülék

csak egy részét végzi. E czélból a csúcssín állítóművé akképen van egy egyébként ismeretes kúpos retesszel összekötve, hogy az ívsín, illetőleg a vonórúd állításánál a kúp csúcsán túl ez utóbbi egy rúgó behatása alatt előre szökhet és az állítási munka hátralevő részét és egyidejűleg a csúcssín elreteszelését elvégzi. A találmány a mellékelt rajzokon van föltüntetve, és pedig az 1. ábra az ívsín és ágyazásának nézete; a 2. ábra ennek keresztmetszete; a 3. ábra kisebb léptékben rajzolt oldalnézete a kormányemeltyűvel együtt; a 4. ábra a váltóállítókészűlék alaprajza ; az 5. ábra ennek függélyes hosszmetszete és a 6. ábra az összelrendezés alaprajza. Az új váltóállítókészűlék a közönséges kitérő- ós rendező berendezéseknél alkalmazható. Az (a) ívsín (1., 2. és 3. ábra) (T) keresztmetszettel bír és mindkét vége (b)támasztóemeltyűkön nyugszik, melyek egy-egy sínpárból állanak (2. ábra) és sínek által alkotott csatornaszerű térben vannak ágyazva. Az ívsín a (c) vonórúd útján az állítóművel van összekötve és vagy középen a két vasúti sín között, vagy ezektől oldalt alkalmas helyen van ágyazva a váltóállítókészűlék fekvése és elrendezése szerint. A vonórudak hosszában egy vagy több rúgó van beiktatva, melyek a hőmérsékletváltozások által előidézett hosszváltozások káros hatását ellensúlyozzák. Az ívsín magassági helyzete és a (b) támaszemeltyűknek ettől függő állása a vonórudak hosszától függ, még pedig akképen, hogy a támaszemeltyűk az állítóműtől hátrafelé, a függélyestől kissé eltérő szög alatt vannak elhelyezve, úgy hogy a menetiránnyal ellenkező irányban kilengenek, ha az ívsínt a fölötte elhaladó kerék vagy az (f) görgő meghúzza és lenyomja. Az ívsín lenyomását vagy a kocsi egyik kerekének karimája, vagy pedig egy, a kocsin elrendezett és a vezető által kezelendő (g) kormányemeltyű (f) görgője idézi elő, a mennyiben az a kellő magassági helyzetben beállíttatik, a melyben a görgő az ívsínnel érintkezésbe jut és egy szektorfogakba kapaszkodó kilincs révén ezen helyzetben rögzíttetik (3. ábra). Az ívsínek körülbelül 7 m.-nyire a váltóállítókészűlék előtt és mögött vannak elrendezve, hogy elegendő tér maradjon a csúcssíneknek a közeledő kocsi előtt való beállítására. Két-két ívsín van egymás mellett elrendezve és ezek — mint már említettük — az állítómű és ennek vonórúdjai révén hatnak egymásra, a mennyiben két-két ellenkező vonórúd hat a váltóállító készülék karjára, úgy hogy a négy ívsín egyikének működtetése a többieknek működtetését is maga után vonja, vagyis a másik két ívsín fölemelkedését és a negyediknek sülyedését idézi elő. Az állítómű, mely a csúcssíneket az (A B) fővágányra, vagy a (C) kitérő vágányra (6. ábra) állítja be, úgy van szerkesztve, hogy úgy kézzel, mint bármely más váltóállítókészűlékkel, különösen pedig jelen találmány tárgyát tevő váltóállítókészűlékkel kormányozható. Az állítómű az (1) csap körül forgathatóan ágyazott négykarú korongból áll, melynek a vágányokra keresztben fekvő (j k) karjai az (s) csuklók révén a (c) vonórudakkal állanak összeköttetésben (4. ábra). A vágányok irányában fekvő karok közül a (h) kar a két csúcssínt összekötő (m) keresztrúddal áll összeköttetésben, míg a másik (i) kar egy ennek lekerekített (n) végére rugalmasan fölfekvő (p) csaprúd behatása alatt áll, melynek lényegében kúpalakú (o) fejét a (q) spirálrúgó az (i) kar lekerekített fejéhez szorítja, ha az állítómű normális nyugalmi helyzetben van. Ha azonban az állítómű az egyik vagy másik irányban elmozdul, az (o) csapfej a lekerekített (n) karvégből lecsúszik és mihelyt egyik vagy másik ferde (r) fölületévei fekszik a lekerekített karvégre, a (p o) csap a (q) rúgó hatása alatt előre szökhet és ez által az állítómű oldalsó állítását befejezheti és egyidejűleg helyzetében biztosítja. Az (1) forgási csap fölső részén szögletes fejjel