36888. lajstromszámú szabadalom • Vákuumfék berendezés időnként forgó tengelyről hajtott légszivattyúval

összekötve. A főcsővezetékből egy (6) cső a (7) szelepházhoz vezet, mely egy az utóbbiban elrendezett (8) csatorna révén a (9) fenékfékhenger alsókamrával állandó összeköttetésben áll. A (8) csatornából egy (10) elágazás a (11) szeleppel elzárt (12) kamrába vezet. A fékhenger fölső kamrából egy (13) csatorna, a (14) kamrába vezet, mely a (12) kamrával a (11) szelepnyitás által hozható közlekedésbe. Ezenkívül a (13) csatornából egy (15) szeleppel elzárható (16) nyilás vezet a használatos (17) különtartányhoz vivő (18) csatornába. A (11) közlekedő szelep a 2. ábrán látható szerkezeti megoldás szerint, egy (19) rúd által áll egy (21) szolenoid (20) magjával összeköttetésben, melynél a (19) rúd egy a (14) kamrát a szelenoidtól légmentesen elzáró rugalmas hártyán halad keresztül. A (19) rád ezenkívül egy a szelepházban i ágyazott (23) emelővel van összekötve, mely a (13) és (18) csatornák között elrendezett (15) szelepet olyképen működteti, hogy ezen szelep a (16) nyílást mindaddig nyitva hagyja, míg a (11) közlekedőszelep zárva van, miként a 2. ábra mutatja. A (21) szolenoidot az által kapcsolhatjuk be az áramforrással táplált (24) vonatvezetékbe, ha a (2) vezércsap emelőkarját a (25) kontaktussal érintkezésbe hozzuk. Mindaddig, míg a vonat mozgásban van ós a fék meg van oldva, a mikor a részek a 2. ábrán föltüntetett helyzetben vannak, a (4) szivattyú az (1) főcsővezetéket és a fékhenger alsókamrát légmentesen tartja, továbbá az alsókamrába vezető (8) csatornát a fölső kamrába vezető (13) csatornával összekető használatos (15) golyós szelep révén a fölsőkamrát, valamint a (16) nyíláson keresztül a (17) különtartányt is léginentesíti. Az összes részekben uralkodó nyomás a (3) visszacsapószelep megfelelő beállítása által szükség szerint szabályozható. Ha már most fékezni akarunk, akkor a (2) vezércsapon át több levegőt engedünk a főcsővezetékbe, mint a mennyit a (4) szivattyú kiszivott. Ezáltal a főcsővezetékben és a fékhenger alsókamrában túlnyomás keletkezik és a fékpofák meghúzatnak. A (15) szelep nyitva van, úgy hogy a fölsőkamra a (17) különtartánnyal közlekedik, hogy ezen kamrában a nyomás a dugattyú fölemelésekor túlságosan meg ne növekedjék. De a (8) csatornával a (10) csatornán közlekedő (12) kamrában is növededik a nyomás, s azért a (11) szelepet annyira meg kell terhelni, hogy azt a nyomás, fel ne emelje. Ha a vonat megállítása s ezzel a (4) szivattyú kikapcsolása után a féket föl akarjuk oldani, akkor csak a (11) szelepet kell kinyitnunk, a mi az 1. és 2. ábrabeli berendezésnél az által történik, hogy a vezércsap emelőjét az 1. ábrán teljes vonallal rajzolt helyzetbe hozzuk, melyben az emelő másik karja a (25) kontaktussal érintkezésbe jön és ez által a (21) szolenoidot bekapcsolja. Ez utóbbi behúzza a (20) magot és ez által fölemeli a (11) szelepet, úgy hogy a fölső és alsókamra közötti közlekedés helyre áll. Az ily módon a dugattyú két oldalán bekövetkező nyomás-kiegyenlítés folytán a fék föloldódik. A levegőnek a különtartányba való beömlését a (15) szelep akadályozza meg. Ha már most a vonatot s ezzel a (4) szivattyút is újból megindítjuk, akkor a levegő a (8) csatornán keresztül az alsókamrából és a (11) szelep mellől a fölsőkamrából is kiszivatik. Csak ha a nyomás mindkét kamrában a különtartányban uralkodó nyomást elérte (lesütyedt), zárjuk a (11) szelepet a (21) szolenoid kikapcsolása által ós nyitjuk egyúttal a (15) szelepet.Ha az előbb következnék be, akkor a különtartány és fölsőkamra közötti közlekedés megnyitása folytán a fölsőkamrában nyomás-csökkenés és ennek ; következtében újbóli nem szándékolt fékej zés állna be, mely ugyan gyenge és rövid tartamú lenne, minthogy a légszivattyú működésben és a vezércsap zárva vau, de mégis elkerülendő. Ennek megakadályozására, oly berendezésről gondoskodunk, mely a (11) szelepnek J a (21) szolenoid kikapcsolása által való zá-I rását önműködően létesíti még pedig csak j akkor, ha a fővezetékben, a nyomás az előírt alsó határt elérte. Ez a berendezés az