36884. lajstromszámú szabadalom • Égési erőgépek új munkamódja és ezen munkamód szerint működő égési erőgép
- 3 levegő keverékét szívjuk be. Az égési termékek azután ugyanezen (il) csatornán és a kényszermozgás útján nyitandó (k) kipuffogó szelepen át távoznak el. Az (f) segéddugattyú fölött levő (m) térbe a légnyomásnál nagyobb nyomás alatt levegőt szorítunk be. A levegő ugyanis a (b) munkadugattyú fölfelé mozgása alkalmával az (o) szelepen keresztül az (e) forgattyúkamrába áramlik be, a (b) munkadugattyú lefelé mozgása alkalmával abban sűrűsíttetik és egy (ol) visszacsapó szelepen át az (o2) cstornába jut, melyen egy rúgóval terhelt (11) szelep alá kerül. A körfolyam megfelelő részében ezen (n) szelepet egy excentertárcsa nyitva tartja, úgy, hogy a sűrített levegő ekkor az (f) segéddugattyú fölső oldalához juthat. Továbbá egy másik, rúgóval terhelt (p) szelep van elrendezve, mely kényszermozgás útján, szabályosan ismétlődve befelé nyílik és lehetővé teszi, hogy a levegő az az (m) térből bizonyos, alább leírt körülmények mellett a szabadba távozhassák. (q) jelöli a gyújtószerkezetet, mely a töltésnek alkalmas pillanatban szokásos módon való meggyújtására szolgál. A leírt gép működésének módja már most a következő: A rajzon az (f) segéddugattyú az (a) henger (al) födelével érintkezésben, a (b) munkadugattyú pedig legmagasabb helyzetében van ábrázolva. Ez körülbelül ama helyzete a két dugattyúnak, melyet azok közvetlenül a töltés meggyúlása után foglalnak el, a mint ezt most ki fogjuk fejteni. E pillanatban az (i) kamra és (il) csatorna maximális nyomású elégett vagy még égő töltéssel van telve és a (b) munkadugattyú lefelé mozgása közben a gázok kitágulnak és lassan-lassan csökkenő nyomás mellett munkát fejtenek ki. Ha a (b) munkadugattyú körülbelül elérte löketének alsó végét, a (k) kipuffogó szelep kényszermozgás útján megnyílik, hogy az elégési erőgépeknél szokásos módon az elégési maradványokat eltávozni engedje. E pillanatban, ha ugyan nem korábban már, a (h) rúgó a belső nyomás csökkenése folytán az (f) segéddugattyút a henger (al) födelétől már eléggé eltávolította, hogy az (a2) hornyok alsó végét az (f3) gyűrű elfödje és ezzel az (f) segéddugattyú két oldalán levő (m és i) terek egymással való összeköttetését megszüntesse. Az (f) segéddugattyú ekkor, az (ml) csatornában levő hajtóközeg kitágulása folytán is, kis darabbal tovább lefelé fog mozogni, ama helyzetbe, mely lehetővé teszi, hogy a segéddugattyú a munkadugattyúval teljesen vagy majdnem érintkezésbe jöhessen, midőn ez utóbbi löketének fölső végére visszatér. A (b) munkadugattyú lefelé mozgásának végén, úgyszintén egész fölfelé mozgása alatt a (k) kipuffogó szelep nyitva van, úgy, hogy az elégett gázok kiáramlása ezen egész idő alatt lehetővé van téve. A két dugattyúnak a munkadugattyú fölfelé mozgásának végén egymással való teljes vagy megközelítő érintkezése ekközben azt eredményezi, hogy a maradványok teljesen vagy csaknem teljesen kiszoríttatnak. A (b) munkadugattyú újbóli lefelé mozgása alkalmával már most friss tüzelőanyag és levegő keveréke szívatik be a (j) bebocsátó szelepen keresztül az (a) hengerbe, a két dugattyú közt levő (i) térbe. A munkadugattyú ezen lefelé mozgása közben lehetővé van téve, hogy a segéddugattyú azt követhesse, ámde csak kevéssé, mert egyébként az (m) térben levő levegőnek a külső atmoszférikus nyomásnál kisebb nyomásra való kitágulása következhetnék be. Az (i) térbe tehát tüzelőanyag és levegő keveréke szívódik be, melynek mennyisége nem sokkal kisebb, mint amennyi a (b) munkadugattyú lökethosszának megfelel. Ha a (b) munkadugattyú ezen lefelé mozgását majdnem befejezte, az (n) szelep nyílik meg kényszermozgás útján, egy tengelyen elrendezett excentertárcsa közvetítésévelj miáltal nyomás alatt álló levegő jut az (e) forgattyúkamrából az (f) segéddugattyú fölött levő (m) térbe. Ez által az (f) segéddugattyú kissé lefelé mozog és az (i) térben levő töltést megközelítőleg olyan nyomásra sűríti, amilyen az (m) térben levő levegőé. Ily módon az (a) henger, a (b) munka-