36884. lajstromszámú szabadalom • Égési erőgépek új munkamódja és ezen munkamód szerint működő égési erőgép

4 — dugattyú legközelebbi fölfelé mozgásának kezdetén, a két dugattyú közt levő (i) térben nyomás alatt álló égbető gázkeveréket tartalmaz és azonkívül az (f) segéd dugattyú fölött levő (m) térben szintén nyomás alatt álló pótlevegőmennyiséget. A (b) munkadugattyú fölfelé mozgása közben most ezen két bajtóközegmennyiség sűrítésnek vettetik alá, és pedig mindkettő körülbelül ugyanazon nyomással, miközben az (f) segéddugattyú is változtatja lielyét mindaddig, míg mindkét oldalán a nyomások egyensúlyi állapota következik be. A mint a munkadugattyú fölfelé mozgását befejezte, a (q) gyújtószerkezet jön működésbe és az (i) és (il) terekben foglalt töltést meggyújtja. A hirtelen bekövetkező hőfokemelkedés, mely most beáll, az oka első sorban annak, hogy az égő gázkeverék kitágul és ennek következménye, hogy az (f) segéddugattyú fölfelé mozog és ezzel az (m) térben levő levegő még nagyobb fokú sűrítését eszközli. Az elégés folytán létrejött tetemes nyomásnagyobbodás következtében azonban az (f) segéddugattyú anynyira eltolódik, hogy az (a2) áteresztő hornyok alsó vége újból szabaddá lesz és az (m) tér összeköttetésbe jön az (i) térrel. A szabad keresztmetszetű fölület az (f) segéddugattyú fölött az (fl) dugattyúrúd keresztmetszetének területével kisebb, mint a segéddugattyú alatt, aminek következménye, hogy a segéddugattyú most egészen az (al) hengerfödélig eltolódik és az (m) térben levő levegő az (a2) hornyokon, valamint a segéddugattyú teste és a henger belső fala közt levő keskeny gyűrűalakú hézagon keresztül teljesen átáramlik az (i) térbe. Ekközben a levegő megfelelő sebességgel és folytonos, szoros érintkezésben a henger fémfalaival, melyek közvetlenül megelőzőleg az égő gázok hatásának voltak kitéve, kénytelen átáramlani és így az előbb a hengeralak által födött meleget átveszi. Ha e pillanatban még nem tökéletes az elégés, a meleg levegőnek kellő összekeveredése az égő gázokkal ezek tökéletes elégését eredményezi. A levegőnek az (m) térből az (i) térbe való átáramlása gyakorlatilag véve állandó térfogat mellett történik. Az égő gázoktól meleg elvonása által a nyomás csökkentésére irányuló törekvést teljesen kiegyenlíti ama törekvés, mely a nyomás újbóli fokozására irányul, ugyanazon mennyiségű melegnek a beáramló levegő által való fölvétele folytán és bár a hőfok jóval az elégési hőfok alá siilyed) mégsem fog bekövetkezni nyomáscsökkenés. Most a munkalöket veszi kezdetét, miközben a nagy feszültségű gáz-légkeverék kitágul és a (b) munkadugattyút lefelé tolja. E löket alatt mindaddig, míg a nyomás a hengerben elég nagy, hogy a (h) spirálrúgót összenyomva tartsa, az (f) segéddugattyú az (al) hengerfödéllel érintkezésben marad. Ezután a már leírt folyamat ismétlődik. Azon esetben, ha a gyújtás valamely okból egyszer kimarad, az (m) térbe beszívott levegő nem áramlik át az (i) térbe és így a legközelebbi tüzelőanyagkeverék bebocsátása alkalmával az (f) segéddugattyú az (i) tér teljes megtelését megakadályozza, mert a segóddugattyú ekkor a munkadugattyút, ennek szívó lökete alatt a rendesnél nagyobb úton követi. Ezen eshetőségre való tekintettel egy (p) pótszelep van elrendezve, mely az (ml) térbe befelé nyílik. E szelep kényszermozgás útján rövid ideig nyitva tartatik, hogy az (m) térbe beszívott és most föl nem használt levegőt a szabadba áramolni engedje-E szelep czélszerüen indításra is fölhasználható, ámbár alkalmazása nem lényeges. A (k, n és p) szelepek kényszermozgás útján (kl, nl és pl) excentertárcsák segélyével nyittatnak meg, melyek egy közös kormánytengelyen ülnek. E kormánytengelyt egy (rl, r2) fogaskerékáttétel, 1 : 2 áttevési viszonyban, a szokásos módon hajtja. A (kl) excentertárcsa és a (k) szelep rúdja közt egy (k2) emeltyű és egy rövid (k3) tolórúd van elrendezve. Hasonló módon egy (n2) emeltyű és egy rövid (n3) tolórúd van az (n) szelep rúdja és az (nl) excentertárcsa közé iktatva. A (p) szelep a (p2) rúd lehúzásával nyitható, mely a fölső (p3)