36858. lajstromszámú szabadalom • Javítások vasúti teherkocsikon

ábrák tüntetik föl; az ajtódeszkákat az i ajtók alsó oldalán összefoglaló (27) szalagok végeiken szemekké képeztetnek ki, melyek a (29) tömbök megfelelő kivágásaiba behelyezett (28) sarokvasakat fogják körül. A (29) tömbök a (26) talpgerendákon nyugosznak és (30) fülecseik a gerendák törzse mellett lenyúlva, ezekkez szögecseltetnek; a tömbök megerősítésére még a (33) csavarok szolgálnak. Mindenik ajtónak fölső, belső szélén sima (31) szalagot erősítünk meg és pedig az ajtó egész szélességében; e szalagok az ajtók szélein belül a (28) sarokvasak fölé nyúlnak. Ugyancsak az ajtókat tartó (29) tömbökön is a kocsik szilárd padlójának szélén végigmenő (32) szalagokat erősítünk meg, melyek az előbb említett (31) szalagok fölé nyúlnak. A szalagok megerősítésére a (33, 34) csavarok szolgálnak. A (32) szalagnak a (31) szalag fölé nyúló része oly körívben van meghajlítva, melynek közepe a (28) sarokvas tengelyébe esik, mi azért van, hogy az ajtó nyitásakor a (31) szalag belső vége körívben elmozdulhasson. Az ajtók zárt helyzetében a (32) szalag vége a (31) szalag fölső felületével szoros érintkezésben van oly czélból, hogy a homok vagy más finom szemcsés anyagok, melyekkel a kocsi terhelve van, vagy az azokban levő por, piszok az ajtók sarokszerkezetébe be ne juthasson; ha azonban mégis finomabb szemcsék a (31) és (32) szalagok közé bejuthatnának, úgy ezeket a (31) szalag belső széle, mely az ajtó nyitásakor szorosan a (32) szalag meggörbített alsó fölületén csúszik, fogja ezen mozgása közben eltávolítani. Mint látnivaló, a (31) és (32) szalagok kettősen záró szerkezetet képviselnek, melynek czélja, hogy az ajtók sarokszerkezete finom szemcséjű vagy szemetes, poros anyagok szállítása esetén is tisztán maradjon, és pedig az ajtóknak úgy zárt, mint nyitott helyzetében. Az ajtóknak gördülő tartó szerkezete (5—13. ábrák) a tartórudakból a (41) görgőkből s a (42—46) fogas művekből s végül az (50, 51, 52) mozgató-szerkezetekből állanak. A (40) rúdnak az utóbb említett szerkezetekkel való forgatásakor ugyanis a (42) sülyesztett fogú fogaskerekek, melyek az ajtók zárt helyzetében a kocsialváz homlokgerendáiban s kereszttartóiban alkalmazott (49) kivágások külső végében foglalnak helyet, a kivágásokat határoló (45, 46) (5. és 7. ábra) fogazásokon a kivágások belső vége felé haladnak, miközben a (21) görgők az ajtók alsó fölületére foglalt (27) szalagokon gördülnek, s az ajtók súlyuknál fogva a görgőknek befelé, s kissé lefelé való haladása közben kinyílnak. A kocsik homlokvégein (5. és 8. ábrák) a (40) rudak (43) fogaskerekei a (45) fogasvezetékkel, a közbenső kereszttartóknál a (42) fogaskerekek a (46) fogasvezetékkel kapcsolódnak (7. és 9. ábra), míg a kocsik közepén (10. ábra), ott, hol két (40) tartórúd összeér, ezek végein egymással szemben két (44) fogaskerék kapcsolódik vezetékével. Mint már említve volt, a fogaskerekek sülyesztett fogakkal, bírnak vagyis a fogaknak mindkét vagy egyik oldalán a keréknek (4/) tömör koszorúja van, melynek átmérője a fogakat kívül érintő kör átmérőjével egyenlő; a fogaskerekek ezen tömör koszorúikkal feküsznek föl a (49) vezeték végének vízszintes (48) részén, úgy hogy az ajtók zárt helyzetében a fogak tehermentesítve vannak. A fogasvezetékek a fogaskerekek ismertetett szerkezetével egyetemben olyanok, hogy beléjök szén, piszok, por vagy finom szemes anyagok le nem rakódhatnak, mint erre még alább reátérünk. A fogaskerekek vezetékeikben, mint már említve volt, az által mozognak el, hogy a (40) rudat a külső végére szerelt (50) karral forgásba hozzuk; maga az (50) kar a (40) rúdnak köralakú (53) részén lazán forgatható és rajta (16. és 17. ábra) átváltható (52) kilincs van alkalmazva, mely az (52) fogazással működik együtt és az (50) kar mozgatásánál a (40) rudat az egyik vagy másik értelemben elforgatja, a szerint, a mint az ajtókat nyitni vagy zárni akarjuk. Az (50) emelőkarnak az ajtók zárt helyzetében való biztosítására a (18) és (19) ábrákban föltüntetett szerkezet szolgál (a 19. ábra a