36850. lajstromszámú szabadalom • Fejőgép
- 2 — A működtetőszerkezet egy karimával ellátott (16) alaplapra van szerelve, mely a fejőedényre van ráhelyezve. A (18) tömítés megakadályozza a levegőnek az edénybe való betódulást. A (16) alaplaphoz a két (20) és (21) hengert tartó (19) lap van erősítve; az egyik (20) henger a nyomó-, a másik (21) a szívóhenger. A két hengerben a (22) és (23) dugattyúk dolgoznak, melyek egymással a (24) rúd által vannak mereven összekötve. A (20) henger egyik vége nyitott, másik végén pedig födelében (25) tömítőszelenczével van ellátva, melyen az említett (24) rúd megy át, a hengerköpenyen a levegőt beeresztő (27) nyílás van elrendezve, mely a (29) forgócsappal elzárt, a (28) szelepházba torkolik. A szelepháznak (30) elágazása (31) cső által a (14) nyomólégvezeték (15) elágazásával áll kapcsolatban, és így, a mint a csap nyílik, az összenyomott levegő a (22) dugattyút s vele a (24) rudat és a szívóhenger (23) dugattyúját jobbra hajtja. A (29) csap a 8. ábrán föltüntetett helyzetbe forgatható, a mikor is a levegőnek a (32) nyíláson át a (20) hengerbe való áramlását teszi lehetővé, azonkívül ezen szelep a kis (33) nyílással (8. ábra) is van ellátva, mely a szelepnek a pontozott állásba való forgatásakor a (34) kifúvólyukkal jő kapcsolatba. A (34) fúrat (35) bővítéssel és (36) szelepülőkével bír, melyhez a (37) tűszelep szorítható, mellyel a kiömlő levegő keresztmetszete és így a gép működési sebessége is szabályozható. A csap forgójának (39) karjával a (40) rúgó van összeköttetésben, mely a csapot nyitott állásába hozni igyekszik, ennek a karnak vége a hornyolt (40') (11. ábra) vezetéknek fekszik neki, mely a csap háza és a (41) szem között van elrendezve. A (40( ) vezeték hornya a (43) csap körül forgatható (42) nyomóemeltyű (5., 6. és 10. ábra) fölvételére szolgál, melynek egyik vége (45) vállnak van kiképezve, a (39) kar mozgásának határolása és a csap zárvatartása végett (mint az 5. ábrán látható). A (42) nyomóemeltyű a (46) rúgó hat és előbb említett vége még a (47) nyelvvel is van ellátva, mely a (39) karnak nekifekszik és így a túlságos lenyomást megakadályozza. A nyomó azon része, mely a (43) csap és a rúgót támasztó vég között van, kissé lejtős és egy nyomófölületet képez, mely a (48) vállban végződik. Ha e részek az 5. ábrán föltüntetett helyzetben (zárt szelepnél) vannak, a nyomófölület a (40') vezeték vízszintes fölső éléhez képest kis szöget képez, A dugattyúrúdhoz az (51) horonnyal és (52 53) nyelvekkel ellátott (50) ütköző van erősítve, mely a vezetéken végig csúszik. A fölső (52) nyelv hátranyúlik, hogy a (42) nyomóemeltyű kissé lejtős fölső élének nekifeküdjék, melyet a 6. ábrán föltünt&tett helyzetbe lenyom, miáltal a (45) váll a (39) kart elhagyja, úgy, hogy a (40) rúgó a csapot nyitja. A dugattyúrúd viszszafelé való mozgatásánál az (55)rudacska a (39) kart ismét az 5. ábrán föltüntetett helyzetbe hozza; ez által zárja a szelepet, és a (46) rúgó a nyomónak vállá kiképezett részét újra a záró helyzetbe hozza. A (21) hengernek a két (56) és (57) födele van, utóbbin van elrendezve a dugattyút vezető tömítő szelencze, míg az (56) födél csapokkal vagy (58) nyúlványokkal van ellátva, hogy a fejrészt visszacsavarás ellen biztosítsa. A henger külső végéhez közel az (59) nyílás van elrendezve, mely a (60) csőhöz vezet, mely viszont az alaplapon cit ct fejőedénybe torkolik. Az alaplap még a (61) összekötő résszel van ellátva, mely az edénnyel áll kapcsolatban és a (62) hajlékony cső által a (13) elágazócsövek egyikéhez kapcsolható. Amint ezen összeköttetést létesítettük, kiszivatytyúzzuk a levegőt a fejőedényből és a külső hengeroldalból. Az (57) hengerfödélben a (66) cső végén a (65) levegőbeeresztő nyílás van elrendezve, melyet a (67) szívószelep a (69) rúgó hatása alatt tart zárva. A szelep mozgását egy beállítható csavar határolja. A szelep kerülete számos (70) nyílással van ellátva, melyek a levegőnek a (65) nyílásból a henger belsejébe való áramlását teszik lehetővé. Ezen szelepen
