36828. lajstromszámú szabadalom • Vasúti kocsikapcsoló

(11) segédkapcsolótag általában vízszintes (lla) karból, egy e karon levő, a (4) kapesolóborogra ható (llb) részből és fölfelé álló (11c) horogból áll. A (llb) rész általában hengeres alakkal bír. A kapcsolófüllel való összekötés czéljára horog gyanánt kiképezett (11c) rész a (11) segédkapcsolórész megfelelő helyén rendezhető el, czélszerű azonban a részt a (4) kapcsolóhorogra ható (llb) résszel egy darabban készíteni, hogy a vonóerő központosán vagy legalább is megközelítőleg központosán vitessék át a kapcsolófejre. A rajzokon a (11c) horog kétféle elrendezési módja van föltíiutetve. Az 1—4. és 7. és 8., illetve 9. ós 10. ábrabeli kiviteli alakok értelmében a (Uc) horog a kapcsolóhorogra ható (llb) részből kiindulva fölfelé halad és utóbbival egy darabot képez, míg az 5. és 6. ábra szerinti kiviteli alaknál a (11c) horog szára vízszintesen indul ki a (llb) részbői és a szár részére a forgatható (4) kapcsolófejben kivágás (6. ábra) van kiképezve. A (11) segédkapcsolótag beállítására a kapcsolótagot az (1) kapcsolótaggal összekötő forgástengelyen egy vízszintes (13) állítóemeltyű van ágyazva. Az állító ámeltyű (13a) agyán (2. ábra) a (11) kapcsolótag (12) csapja halad át ós az ezen csapra csavart (14) csavaranya a (13) emeltyűt a csapon tartja. A (13) emeltyű egyik karja a segédkapcsolótagnak a (4) kapcsolóhorogra ható (llb) része felé terjed és függélyesen álló (13b) csapot (6. ábra) tart, melynek fölső vékonyabb vége alulról a (llb) rész furatába nyúlik. A (13) áliítóemeltyű másik karja (13c) hasítékkal bír, melybe a (15) állítórúd (15a) karja (1., 3. és 5. ábra) kapaszkodhatik. Ezen hasíték megfelelő görbülettel bír, hogy a részek kellően összeműködhessenek és hogy az állítóemeltyűnek, illetve a horogkapcsolás elemeinek aránylag csak kis mozgást kellessen végeznie. A (15) állítórúd a homlokgerenda alatt (16) tartókban fekszik (2. ábra), melyek oly szélesek, hogy az állítórúd a kocsi hosszának irányában kitérhet, hogy ily módon az állítórúd a (13) emeltyű hasított karjának különböző helyzeteihez képest megfelelően beállhasson, a nélkül, hogy a hasítékban megakadna. Az állítórúd a jármű hosszára keresztirányban terjed és két végén egyegy a jármű oldaláról hozzáférhető (15b) foganttyúval van ellátva. A 9. és 10. ábrában föltüntetett kiviteli példánál a segédkapcsolótag oly kapcsolófejen van elrendezve, mely több vele csuklósan összekötött megfelelő (2a) rúd segélyével van a vonó- és ütközőelemekkel összekötve ; a berendezés többi része ugyanolyan mint azt föntebb leírtuk. A föntleírt segédkapcsolótaggal ellátott középütközős kapcsolás működési módja a következő: Ha az egyes kiviteli alakok részei az 1., 2., 3., 4., 5., 6., 7., 8., 9. és 10. ábrákban föltüntetett helyzeteket foglalják el, akkor valamely más kapcsolórendszer kapcsolófüle a leírt kapcsolással összeköthető. A kapcsolófül a segédkapcsolótag (11c) horgához csatolható. A segédkapcsolótag a (llb) részéhez fekvő közönséges (4) kapcsolóhorog segélyével záróhelyzetben tartatik, a midőn a (4) kapcsolóhorgot a (6) záróretesz rögzíti, melyhez a kapcsolóhorog hátsó karja hozzáfekszik. Tegyük föl, hogy a részek egy kapcsolófül kapcsolására alkalmas helyzetben vannak és hogy a részekkel oly jármű kapcsolandó össze, mely forgatható kapcsolóhoroggal bíró közönséges középütközős kapcsolással, vagy a találmány értelmében szerkesztett kapcsolással van ellátva. Ezen esetben először a (6) záróreteszt a (9) kikapcsoló emeltyű segélyével a kiakasztó helyzetbe hozzuk és ezután a (15) állítórudat megfelelő irányban eltoljuk, azaz az állítórudat aszerint, a mint a bekapcsolást a jármű egyik vagy másik oldalán végezzük, meghúzzuk vagy visszatoljuk. E mellett az állítórúdnak a (13) áliítóemeltyű (13c) hasítékába kapaszkodó (15) rúdja segélyével az emeltyűt a kikapcsolás értelmében elforgatjuk és minthogy az emeltyű (13b) csapjával a (11) segédkapcsolótagba kapaszkodik, ennek folytán egy-