36581. lajstromszámú szabadalom • Elektromos izzólámpa

31egjeleut 1906. évi szeptember hó 4-én. RIR. MAGY. SZABADALMI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 36581. szám. VII/h. OSZTÁLY. Elektromos izzólámpa. PARKER HERSCHEL CLIFFORD MÉRNÖK NEW-YERSEYBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1906 íebruár hó 19-ike. A jelen találmány tárgyát elektromos izzó lámpa képezi, melynél az izzó test egy, a fényt átbocsátó, igen nehezen olvadó anyagból készített védő csőben van elrendezve, ellentétben azon lámpákkal, melyeknél az izzó szál evakuált térben van elrendezve vagy melyeknél az izzó testet alacsony hőmérsékletnél nem vezető és magas hőmérsékletnél jól vezető cső képezi, mely fölhevítés, ill. vezetővé tétel czéljából egy jól vezető, belső hevítő burkolattal van fölszerelve vagy melyeknél belső burkolattal és gázalakú belső vezetővel bíró cső használtatik. Megjegyzendő, hogy valamely izzó lámpának teljesítménye nagyban növekszik az izzó testnek kölcsönzött hőmérséklettel. Kísérlet útján kitűnt, hogy a quarcz-cső igen előnyös anyag az izzóvá teendő test befogadására, csakhogy ennél nehézségek merülnek föl, ha az izzó testet centrális tömör magként szerkesztjük. Ezen nehézségek egyike abban áll, hogy a csőnek, melynek a tőle eltérő kiterjedési együtthatóval bíró tömör mag hevítése vagy hűtése folytán létesített hatásoknak ellent kell állania, igen vastagnak kell lennie, másrészt pedig, ha a csőnek furata, amint az gyakran előfordul, egyenlőtlen, az ellenállás azon a helyen, a hol a furat aránylag kis átmérőjű, jelentékenyen növeltetik és a fényhatás gyöngíttetik. A tömör magnak másik hátránya az, hogy a természetben csak kevés nehezen olvadó és az elektromosságot vezető elem vagy vegyület létezik, mely elegendő ellenállóí képességgel bírna arra, hogy alkalmas volna a szokásos feszültségű izzólámpának ily tömör maggal való szerkesztésére. Ily lámpánál ugyanis a cső átmérőjének igen kicsinynek kell lennie és magának a csőnek jelentékeny hosszal kell bírnia. Ezen esetben az átmérőnek bármily csekély váltó-ZciSci az ellenállásnak igen jelentékeny változását idézi elő, a mikor is a csőnek szűkített részénél az anyag igen nagy mértékben izzó fényűvé lesz, míg a vezetőanyag oszlopának többi része sokkal alacsonyabb hőmérsékletű úgy, hogy az izzó testnek csak csekély része hasznosíttatik izzó fény szolgáltatására. Ezenkívül az említett magnál a helyes ellenállásnak elérése és föntartása is jelentékeny nehézségekkel jár. A jelen találmány szerint ezen hátrányokat az által szüntetjük be, hogy olvaszthatlan, ill. nehezen olvadó anyagból készített vékony csövet alkalmazunk, mely-