36581. lajstromszámú szabadalom • Elektromos izzólámpa

— 2 -nck belső f ölületén olvaszthatatlan, az elektromosságot vezető anyagból álló film van elrendezve, mely az említett cső belsejébe helyezett, olvaszthatlan rossz vezetőből készített tömés segélyével biztosíttatik helyzetében úgy, hogy a vezető rész két, körkeresztmetszetű réteget képező, elpusztíts hatlan tag között tartatik meg; ily elrendezésnél a vezető test ellenállása könynyen szabható meg és az izzó fény a vékony csövön teljes mértékben világít át. A cső végei vezető anyaggal, pl. grafittal, vannak tömítve, mellyel a bevezető drótok állnak összeköttetésben. Ily módon igen tartós és nagy teljesítményű lámpát kapunk. A teljesítmény azért igen nagy, mivel az említett elrendezés folytán a lámpa vezető részében igen nagy hőt lehet föntartani. A gyakorlati foganatosításnál egy vagy több ily cső egy üvegkörtében rendezhető el, mely esetleg evakuálható, a mikor is a lámpa még nagyobb teljesítménynyel bír, minthogy ekkor a teljesítménynek hőközlés és kisugárzás általi csökkentése a minimumig redukáltatik. A mellékelt rajzban a találmány tárgyát képező izzó lámpa egy foganatosítási alakjában van föltüntetve. Az 1. ábra a találmány szerinti lámpának hosszmetszete; a 2. ábra két lámpának egy üvegkörtében való elrendezését láttatja. Az 1. ábrában a lámpának részei jobb szemléltetés czéljából nagyobb méretben vannak föltüntetve, mint a milyennel azok j a valóságban bírnak. A (10) cső igen nehezen olvadó, a fényt átbocsátó anyagból, előnyösen kvarczból, áll. Ezen cső belső fölületén egy annak egész hosszán végignyúló, vékony (11) film van elrendezve, mely olvaszthatatlan, de jó vezető anyagból, pl. szénből, irídiumból vagy egyéb fémes vagy jó vezető anyagból áll. Kísérlet útján kitűnt, hogy az iridium-film igen előnyösen alkalmazható. A filmet a kvarczcsővel mechanikai, vegyi vagy elektromos úton kötjük össze, vagy pedig légüres térben eszközölt elektromos lecsapatás vagy rálemezelés útján egyesítjük vele. Magától értetődik, hogy ezen filmet kisebb-nagyobb ellenállásúvá tehetjük anyagának változtatása vagy vastagságának módosítása által. Előnyös, ha a film a cső egész hosszán végig nyúlik, úgy, hogy a lilm a csővégeken elrendezett, jó vezető anyagból, pl. porrá tört grafitból álló (13) tömítés között jó kontaktus létesíttessék. Ha a grafit csak a filmnek végeivel egyszerűen érintkeznék, akkor a kontaktus nem volna oly jó, mint az imént említett elrendezésnél. Miután a csövet a (11) filmmel béleltük, a cső belsejét vagy ennek legalább nagy részét porrá tört kvarcczal, thoriumoxyddal vagy más olvaszthatatlan anyaggal töltjük ki, a mint ez a rajzban (12)-vel van jelölve; ezen nem vezető anyagból készített belső (12) mag vagy tömés a (11) filmet helyében rögzíti és előnyösen ugyanoly kiterjedési együtthatóval bír, mint a (10) cső. A grafitot vagy egyéb jól vezető (13) anyagot a csővégekbe a rajzban föltüntetett módon a (14) vezetékdrótok közbeágyazásával tömjük be és ezután a csővégeket gondosan kiontjuk, a mint az (15)-nél látható. A rossz vezető tömésnek a cső furatába való betömésénél az ebben lévő levegő vagy gáz kiszoríttatik és egyszersmint határoló test létesíttetik a (13) grafittömítés számára. Megjegyzendő, hogy a lámpa belső tömés, ill. mag nélkül is előnnyel j használható. A (12) tömés helyett diafragmákat is alkalmazhatunk, ezek azonban nem töltvén ki teljesen a belső teret, nem biz-I tosítják elegendően a filmet törés ellenében. Ha a lámpát bekapcsoljuk, a (11) film nyomban izzó fényűvé lesz és intenzív fényt fog szolgáltatni. Ha igen erős világítás szükséges, akkor több (10) csövet, ill. lámpát csoportosítunk. A 2. ábrában két oly lámpa van szorosan elrendezve, melyek egyik végükön a (14a) vezetékkel egymáshoz, másik végükön pedig a (14) drótok segélyével az áramvezetőkkel vannak összekötve. Szükség esetén a lámpacsoportokat párhuzamos kapcsolásban is rendezhetjük el. A lámpát, ill. lámpákat a 2. ábrában látható módon evakuált üvegkörtében is