36353. lajstromszámú szabadalom • Berendezés légritkításos fékeknél a vonat végéről előre terjedő és a gyorsfékezést megindító fékhullámnak a vezetőállás helyéről való létesítésére
— 2 — összekötött (1) fővezetékben a (3) gyorsfékszelepek (levegőt bebocsájtó tagok) vannak bekapcsolva, a fővezeték hátsó vége pedig nem a záródugóval (vezetékhez nem kapcsolódó kapcsolással), hanem a leszerelhető zárószeleppel (a vonat végén alkalmazott levegőt bebocsájtó taggal) van összekötve. A gyorfékszelepek szerkezete olyan, hogy ha a vezércsap útján a gyorsfékezés megindítása czéljából erélyes levegőhullám megy a fővezetékbe, a gyorsfékszelepek egymás után működésbe jönnek, tehát a következő gyorsfékszelepek és a (6) zárószelep működésbe jövetelét gyorsítják, azonban működésbe jövetelük után csakhamar elzáródnak. Ekkor a fékhengerek alsó kamaráinak töltése, illetve a fővezetékben föllépő nyomásnövekedés csak aránylag igen csekély fog lenni. Ennyiben a találmány tárgyát képező berendezés megegyezik a törzsszabadalom tárgyát képező berendezéssel. Mig azonban a törzszabadalom szerint a zárószelep már akkor létesíti a kapcsolatot a fővezeték és a külső levegő között, mikor az működésbe jön, addig a most leírandó foganatosítási alaknál a szelep működésbe jövetele és a fővezetéknek a külső levegővel való kapcsolása között oly hosszú idő telik el, mely alatt a vonatban elosztott összes zárószelepek záródnak. Ebből a czélból a zárószelep két (7) ós (8) szelepből áll, melyek közül az első gyorsfékszelep módjára van szerkesztve, közvetlenül csatlakozik a fővezeték hátsó végéhez és a fővezetékben föllépő megfelelő nyomásnövekedésre működésbe jön, t. i. fészkéről leemelkedik, azonban a törzsszabadalom eltérően nem létesít a fővezeték és külső levegő között kapcsolatot, hanem csakis a (10) tartályban idézi elő a nyomás növekedését. Mikor ez a nyomásnövekedés idő múltával eléggé nagy lesz, a második (8) szelep is leemelkedik fészkéről és a fővezetéket a külső levegővel köti össze. A (7) szelep (11) nembránja fölött levő (9) kamara a (7) szelep nyugalmi állásánál az ebben kikepezett (12, 13) fúratok útján közlekedik a fővezetékkel és ugyanakkora nyomás alatt, mint a fővezeték, míg a (7) szelep maga egy (14) vezérlőtaggal (dugattyútolattyúval) van fölszerelve, mely a (7) szelep nyugalmi helyzetében a (10) tartály és a külső levegő között kapcsolatot létesít, illetve egy (15) gyűrűhornya útján a (9) tartály áttört (17) közfalában kiképezett (16) csatorna két részét összeköti egymással, mely csatorna két része közül az egyik egy kis (18) furaton a külső levegővel állandóan nyílt kapcsolatban van, míg a másik a (10) tartályba torkollik, úgy, hogy a (10) tartályban a berendezés nyugalmi állapotában légköri nyomás uralkodik. A (7) vezérszeleppel közös (10) szelepházba zárt (8) levegőt bebocsájtó szelep a rajz szerint ugyancsak gyorsfékszelephez hasonlóan van szerkesztve, a külső levegőbe nyíló (20) csőcsonk és a (19) szelepház között létesít kapcsolatot és fölső végén dugattyúszerű nyújtványnyal van ellátva, mely a (23) harántfal hengeres (22) fúratán lehetőleg kis súrlódással, de eléggé tömítve van átvezetve. Ez a fal a (10) tartályt választja el a (8) szelep (25) nembránja fölött levő (24) tértől. A (24) kamarát a bebocsájtószelep alsó oldalával, illetve üregével összekötő nyílás alkalmazva nincs. A szelep nyugalmi helyzetében a (21) kamarában a (21) dugattyú és a (22) fúrat fala között átszivárgó levegő légköri nyomást létesít. Ha már most a fővezetékben a vész- vagy gyorsfékezés megindítására szükséges nyomásnövekedést létesíti a vezető, a (7) vezérszelep ép oly módon jön működésbe, mint a törzsszabadalomban leírt zárószelep. Ennek következtében a (14) tolattyú akként mozdul el, hogy a tolattyú ép része álljon a (16) csatorna két része között, tehát a (10) tartály és a külső levegő között a kapcsolatot megszakítsa, ellenben a tolattyútest egy szűk (26) fúrata a (9) és (10) tartály között kapcsolatot létesítsen. Egyidejűleg a (7) szelep fölső fölületén kiképzett (27) gyűrűbordák a (17) fal alsó fölületén kiképezett kaucsukbordákra fekszenek, minek következtében egyrészt a lökés csökken, melylyel a szeleptest a falra fekszik, másrészt pedig az is meg van gátolva, hogy a
