36353. lajstromszámú szabadalom • Berendezés légritkításos fékeknél a vonat végéről előre terjedő és a gyorsfékezést megindító fékhullámnak a vezetőállás helyéről való létesítésére

— 3 — vezetékben uralkodó nyomás a (9) tartályra is átterjedjen. Ennek következtében a (7) vezérszelepet a (11) nembránra ható és a (9) tartályban uralkodó, továbbá a vezetékben föllépő fokozott nyomás között fönálló különbség tartja fölemelve, azonban a (8) szelep működésnek nem indul, mert a (19) szeleptokban a berendezés nyugalmi állapotánál uralkodó légköri nyomás a vezetékben uralkodó nyomásig csökkent és így a szelepet nem nyithatja, hanem a berendezés nyugalmi helyzetében a (24) kamarában uralkodó légköri nyomás hatása alatt még nagyobb erővel szorul a fészkére. Mikor már most a vezetékben elosztott, (3) levegőt bevezető tagok (gyorsfékszelepek), úgy, mint a törzsszabadalomban le van írva, azonnal elzáródtak, amint a fővezetékben és a szelepek nembránjai fölött a nyomás valamennyire növekedett, az eredetileg légköri nyomás alatt állott levegő, a (10) tartályból a (9) tartályba áramlik, melyben a levegő eredetileg a vezetékben uralkodott nyomás alatt állott. A (10) tartályban ennek következtében föllépő nyomáscsökkenés a (8) szelepet is leemeli fészkéről, még pedig a (16, 26) csatornák megfelelő méretezése következtében csakis akkor, mikor az összes (3) gyorsfékszelepek elzáródtak. Ha a (8) szelep kinyílik, a (21) dugattyúban alkalmazott (29) csatorna a (10) tartály és a (24) kamara között kapcsolatot létesít, úgy, hogy ebben a nyomás növekedik és a bebocsájtószelepet a (25) nembrán alsó fölületére ható légköri nyomás fölemelve tartja, egyúttal pedig a (21) dugattyúban alkalmazott második szűk (30) csatorna a (10) tartály és a külső levegő között létesít kapcsolatot. A (20) csőcsonkon és a (19) szeleptokon a (7) szelep me'lett a fővezetékbe áramló levegő a (3) gyorsfékszelepeket egymás után újból működésbe hozza. Minthogy azonban gyorsfékszelepeknek másodízben való működésbe jövetelénél a nembránok fölött uralkodó nyomás nagyobb, mint azoknak első ízben való működésbe jövetelénél, tehát ennek következtében a fővezetékből álamlik át a levegő ezekbe a terekbe, mint[ hogy ennek következtében a bebocsájtó| szelep működésbe jövetelétől a levegő mindaddig áramlik be a fékhengerekbe és a fővezetékbe, míg ezek, tehát a gyorsfékszelepek nembránjai alatt levő terek is teljesen megteltek, a gyorsfékszelepek másodszori működésbe jövetelüknél hosszabb ideig maradnak nyitva, mint első ízben való működésüknél, tehát a fékheugerek alsó kamaráit főleg a gyorsfékszelepeken át beáramló levegő tölti és a vonat teljes befékezése gyorsfékszerűen történik, tehát a fékút lényegesen megrövidül. A bebocsájtószelep fölső fölületén egy (31) gyűrűborda van alkalmazva, mely a bebocsájtószelep nyitó állásában a (22) fúrat körül a (23) fal alsó fölületén kiké-I pezett (32) bordára szorosan ráfekszik. A (25) nembrán és a (31) gyűrűborda által határolt kör fölülete között a különbség valamivel nagyobb, mint a (11) membrán és a (27) borda által határolt kör fölülete között. Ezért, mikor a (8) szelep nyílt állásánál a (30) csatornán a (10) tartályba beáramló levegő ebben bizonyos nyomásnövekedést létesít, a (8) szelep záródik, ellenben a (7) szelep még bizonyos ideig nyitva marad. A (8) szelepnek azonban csakis akkor szabad záródnia, mikor a vonat teljesen be van fékezve. Ha már most a fékek föleresztése czéljából a fővezetékből a levegőt kiszívatjuk, a (7) vezérszelep a 2. ábrán látható helyzetben ülésére esik, a (14) vezérlőtag a (10) tartály ós a külső levegő között a (16) csatornán és (15) gyűrűhornyon kapcsolatot létesít, ellenben a (9) és (10) tartály között a kapcsolatot megszakítja, a (9) tartályból a levegőt a (12, 13) fúratokon leszívatjuk, a (21) tolattyú és a (23) fúrat között átszivárgó levegő pedig a (24) kamarában légköri nyomást létesít, úgy hogy a részek nyugalmi helyzetükbe térnek vissza és újabb fékezésre elő vannak készítve. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. A 33101. számú törzsszabadalombau védett, légritkításos fékeknél a vonat végéről előre terjedő és a gyorsfékezést