36201. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és hőléggép mótorikus erőnek hevített levegővel való létesítésére

veszteségeket, mivel azok víz által fődet- \ nek. Ugyanaz áll a szelepekre nézve is. Végül az (o p) terek tetszőleges méretekkel bírhatnak, miáltal lehetővé válik, hogy a működésben lévő víz sebességét csökkentsük, és a levegő áramlása számára a kivánt utat biztosítsuk. A (b) szivattyú által komprimált levegő az említett (6) kamrából a vízzel együtt a (q) csövön keresztül egy elkülönítő készülékbe nyomatik, mely a kompresszorszivattyú mögött lévén elrendezve, a rajzon nem látható. Ezen elkülönítő készülék tetszőleges szerkezetű lehet, a miért is nem terjeszkedünk ki annak leirására. A távozó j víz, mely nyomás alatt áll, egy kis mótor- { ban hasznosítható, mely szintén a mótortengelyre hat. A levegő egymagában az elkülönítő ké- j szüléket a (10) csövön át hagyja el, mely j (11) végével a gyűrűs (12) túlhevítő kam- [ rával van összekötve. Az említett cső nyí- j lása előtt a túlhevítőben elrendezett (13) lemez a levegőnek a túlhevítő valamennyi csöveire való elosztását eszközli. Ezen (12) túlhevítő kamrából ugyanis a függélyes (14) csövek a nyitott végükkel fölfelé fordított (15) csöveknek majdnem fenekéig nyúlnak le. A (14) csövekből kiáramló levegő a fölhevített (15) csövek falain végig vonulván, fölhevíttetik és ezután egy második, gyű- , rűs (16) túlhevítő kamrába kerül, melyből | a levegő a (17) csatornákon át egy fölső i (18) kamrába áramlik. Ebből a levegő a (19) csöveken át a (20) csövekbe áramlik, melyeket a tűz közvetlenül hevít. Ezen áramlása közben a levegő a kivánt hőmérsékig túlhevíttetvén, a (21) gyűjtő kamrába jut, melyből a (22) nyíláson, a (23) csövön és a (24) csapon át az (a) munkahengernek (25) kamrájába (2. ábra) áramlik. A munkahengert elhagyó fáradt levegő a (27) hengerkamrából a (26) nyíláson át távozik, melyhez a (28) cső csatlakozik, mely egy, a kipuffogás zaját tompító kamrával ; van ellátva és ezen kamra több ágra oszlik, melyeknek egyike az 1. ábrában (29)czel van jelölve. Ezen csőágak a motorból jövő levegőt a (30) gyűrűs térbe áramoltatják. Ezen gyűrűs térben a levegő leszáll és a (31) csatornákon át a tűztérnek (32) hamúszekrényébe kerül. Innen a levegő a (33) rostélyon és az ezen fekvő szénrétegen átáramolva, az égést táplálja és ezután a (d) csőnyalábot körülvevő (34) hengerben fölszáll; ezen henger két (35 36) aczéllemezből és ezek közé tömött hamuból vagy más szigetelő anyagból áll; természetesen a (34) henger tűzálló téglákból is készülhet. A tűztérből jövő fölhevített levegő és égési gázok a (20) csövek mentén fölszállván, ezeket erősen fölhevítik, ezután a (34) henger fölső vége fölött meghagyott (37) résen át az (o) csőnyaláb mentén lefelé áramolnak és erre egy második hengerfal alsó végét megkerülve, a gyűrűs (39) térbe jutnak, mely a (40) kéménnyel áll összeköttetésben. Ezen kéményben esetleg oly szerkezet rendezhető el, mely a távozó gázokban rejlő hőt értékesíti. Az égési anyag adagolása a következő módon történik: Az égési anyag fölvételére a (g) vályú szolgál, melynek megtöltése czéljából a (41) födelet megnyitjuk; ezután a (42) dugattyút csavarmenetes (43) rúdjának forgatása által leghátsó állásba hozzuk, miután a (44) rögzítő szerkezetet a csavarmenetes rúdnak a (45) forgattyú segélyével való forgathatása czéljából előbb föloldottuk. Erre a (g) vályút a kivánt időtartamra szükséges szénnel töltjük meg, a rögzítő szerkezetet újból bekapcsoljuk, a (41) födelet zárjuk és ezen állásában a (46) reteszek segélyével biztosítjuk. Ezen adagolás a gép üzemének megzavarása nélkül eszközölhető. Már most a (42) dugattyú a csavarmenetes (43) rúd által fokozatosan előretolatik. Ugyanis ezen rúd, melyet az imént említett módon forgás ellenében rögzítünk, a (47) csavarkeréknek belső csavarmenetekkel ellátott agyába van csavarolva. A (47) csavarkerék egy végnélküli csavar ál-