36163. lajstromszámú szabadalom • Készülék üzemben levő kazán tápvizének vegyi vizsgálatára

Megjelent 19Q6. évi Julins hó 16-án. MAliY. rfj^ KIR. SZABADALMI WH H1VATAL SZABADALMI LEÍRÁS 36168. szám. V/e/a. OSZTÁLY. Készülék üzemben levő kazán tápvizének vegyi vizsgálatára. SCHMITZ AUGUST KERESKEDŐ AACHENBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1905 julius hó 31-ike. Már ismeretesek oly készülékek, melyek akazánkőképzők kiejtésére szükséges szódavagy másféle adaléknak reagensek segélyével való meghatározását lehetővé teszik. Az ilyen készülékbe a kazánból bizonyos mennyiségű vizet vezetünk s a vízhez reagens folyadékot adunk, minek következtében a szódaadalék kisebb vagy nagyobb mennyiségét a föllépő színváltozás különböző fokozatai fogják jelezni. Ezen módszer tehát azon az elven alapul, hogy a reagens hozzáadása rózsaszint eredményez, ha a vízben túlkevés szóda van jelen, míg ha a víz elegendő szódát tartalmaz, akkor ezt vörös szín jelzi s ha a szóda túlnagy mennyiségű, akkor a víz szine sötét vörös lesz. Azonban itt a szóda stb., mennyiségének pontos fölismerését egy körülmény hiúsítja meg. Ugyanis ha a kazánba szódát vezetünk, akkor ezen szóda a kazánvízben napról-napra jobban koncentrálódik. Midőn a kazánba először adagolunk kellő mennyiségű szódát, az első órákban a színreakciók helyesek lehetnek, ha azonban a kazán szódatartalmát a naponként hozzáadott új szódamennyiségek, melyek a kazánból elgőzölgés útján nem távoznak el, hanem a kiváló kénsavas mésszel együtt a kazánban maradnak, folyton növelik, akkor a szóda koncentrálódni fog s a föntebb jelzett módszer teljesen fölmondja a szolgálatot. A vörös színben nem lépnek föl többé változatok s a szín vörös marad, ámbár a kazán néha kevesebb, néha pedig több szódát tartalmaz, mint a mennyi szükséges volna. Ezen módszer tehát okvetlenül hibás következtetésekhez vezet. Hogy ezen, a működő kazán szabályos üzemét károsan befolyásoló és hibás eredményeket nyújtó körülmény kiküszöbölhető legyen, jelen találmány szerint a kazánból kivett vízben oly meghatározott színárnyalatot hozunk létre reakció útján, mely akkor lépne föl, ha a víz elegendő szódát tartalmazna, azután pedig ezen szines folyadékot valamely színtelenítő oldat segélyével ismét a kazánvíz eredeti színére vezetjük vissza. Ily módon föltétlenül biztos eredményt kapunk a szódatartalom fölismerését illetőleg, a mennyiben az utolsó reakció, vagyis a szintelenítés csak akkor lép föl, ha a kazánvíz tényleg a kellő mennyiségű szódát tartalmazza. Ha a szóda sok vagy kevés, akkor az elszintelenedés későbben vagy korábban következik be, a miből megtudjuk,