36163. lajstromszámú szabadalom • Készülék üzemben levő kazán tápvizének vegyi vizsgálatára

^ 2 — hogy a szódaadalékot csökkenteni vagy szaporítani kell. A mellékelt rajz a találmány szerinti készüléket tünteti föl. Az (1) lemezen (2 és 3) üveghenger van a közöttük fekvő (4) összekötő csappal együtt elrendezve. A fölső (2) üveghengerbe az (5) csövön keresztül a háromjáratú (6) csap segélyével az üzemben lévő kazán megvizsgálandó vizét bocsáthatjuk. A háromjáratú (6) csap fölött (7 8 9) üvegedények foglalnak helyet. A közbenső (4) csap alatt oldalt egy (10) üvegedény csatlakozik a (3) üveghengerhez s ez utóbbival a (11) csap útján hozható összeköttetésbe. A (3) üveghenger alsó végéhez a (13) csappal ellátott (12) lebocsátó cső csatlakozik. A háromjáratú (6) csap és az egyszerű (4) csap alatti vezetékek között a (14) cső létesít összeköttetést, melybe a (15) háromjáratú csap van iktatva. Ez utóbbitól egy (16) cső ágazik el, melynek alsó vége a ,(17) üveghengert tartja. Ezen hengerben a (18) úszó, az alsó (3) üveghenger két oldalán pedig a (19) lemez foglal helyet. A föntebbi készülék tehát két egymással összekötött (2) és (3) üveghengerből, ill. kémlőüvegből áll. A (2) hengerben, ha a (7 8 9) edények valamelyikéből néhány csöpp fölismerő oldatot bocsátunk a hengerbe, oly színreakció megy végbe, melynek tulajdonképen jeleznie kellene, vajon a kazánvízben semmi, elegendő vagy túlsók szóda, van-e jelen a kazánkő stb. képződésének megakadályozására. Azonban, mint föntebb ki volt fejtve, ezen jelzés csak föltételesen biztos, minek következtében ezen színreakciót megbizhatóságára nézve meg kell vizsgálnunk, a mi a következő módon történik: A reakció folytán színessé vált vizet a (2) kémlőüvegből a (4) csapon keresztül a (3) kémlőüvegbe bocsátjuk s a (11) csap megnyitása által a (10) edényből másféle fölismerő oldatot bocsátunk csöppönként a (3) kémlőüvegbe, mint a milyet a (2) üvegbe bocsátottunk. Ha most a vöröses szín a (10) edényből bebocsátott meghatározott számú csöpp hatása alatt elszintelenedik, akkor á (2) üvegben végbement szineződési folyar mat kétségkívül helyes volt. A (2) kémlőüvegben végbement reakció helyességét tehát az által ellenőrizhetjük pontosan, hogy a (2) üvegből a (3) üvegbe lebocsátott vízhez több vagy kevesebb csöppet kell adnunk, míg a víz elszintelenedik. Ennélfogva a (3) kémlőüvegben színtelenítő eljárás útján, vagyis ellenkező módon konstatáljuk, mint a (2) üvegben, hogy a kazánvízben semmi, elegendő vagy sok szóda van-e jelen, szóval a (2) üveg jelzését még egyszer ellenőrizzük. A vegyi ellenőrzésre nézve tehát csakis a szinező és színtelenítő módszer kombinálása nyújt föltétlen biztosságot. A készüléken alkalmazott (18) úszó fokbeosztással van ellátva, mely a kazánvízben összegyűlt iszap mennyiségét jelzi. A kazánvizet a (15) csapon bocsátjuk a (17) hengerbe és ha az úszónak egy meghatározott jele a víz tükre fölé emelkedik, akkor a kazánt a víz lebocsátása által a fölös szódától meg kell szabadítni. Az ismertetett készülék tehát 1. szinező módszer, 2. színtelenítő módszer, 3. úszó segélyével ellenőrzi a kazánvíz minőségét. Ennélfogva a készülék az egymástól független, azonban egymást kölcsönösen kiegészítő két ellenőrzés és az úszók alkalmazása folytán háromszoros biztonságot nyújt és adatai a lehető legmegbizhatóbbak. SZABADALMI IGÉNYEK 1. Készülék üzemben lévő kazán tápvizének vegyi vizsgálatára, jellemezve a kazán vízterével és a szines reakciót előidéző oldatokat tartalmazó (7 8 9) csöppentő edényekkel összeköttetésbe hozható (2) kémlőüveg, továbbá egy, ezzel közlekedő második (3) kémlőüveg által, melyben a (10) csöppentő edényből szintelenítő oldat bocsátható oly czélból, hogy a (2) üvegben végbement reakció helyessége ellenőrizhető legyen. ' 2, Az igénypontban védett készüléknél egy