36078. lajstromszámú szabadalom • Drótfeszítő szerkezet állítóművek számára

Megjelent 19Q6. évi julius hó lO-én. KIR. MAGY. SZABADALMI HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 36078. szám. V/a/2. OSZTÁLY­Drótfeszítőszerkezet állítóművek számára. MARISSEN JOHANNES HENDBIKUS ANTONIUS HUBERTUS TECHNIKUS UTRECHTBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1905 május hó 29-ike. Jelen találmány tárgyát feszítőszerkezet képezi váltók, jelzők, sorompók, váltórete­szelők stb. állítására szolgáló drótok szá­mára. Tudvalevőleg az ily állítóműveknél alkal­mazott drótok hosszváltozásai gyakran igen jelentékenyek. A lengően fölfüggesztett és a drót mozgásait követő részek a drót hosszváltozásai folytán helyzetüket meg­változtatják, a mi azt eredményezi, hogy pl. magas hőmérsékletnél úgy a feszítőszer­kezet nyugalmi helyzetében, mint a váltók és hasonlók átállítása alkalmával jelenté­keny ellenállások lépnek föl, melyek az át­állítást megnehezítik és azon tendenciával bírnak, hogy a lengő részek helyzetét za­varólag megváltoztassák. Jelen találmány szerint ezen hátrányok az által háríttatnak el, hogy a mozgó csiga a többi csigával együtt szintén lenghetően van elrendezve, oly módon, hogy akiegyen­lítőszerkezetben föllépő erők a lengési ten­gely körül nem bírnak forgatónyomatékkal. A mellékelt rajzban a találmány tárgyá­nak több példaképeni foganatosítási alakja van föltüntetve. 1. ábra az általános elrendezés elölnézete, 2. ábra annak oldalnézete és 3. ábra fölülnézete. 4. ábra a lengő kar nagyobb léptékben. 5—10. ábrák speciális esetekre szolgáló foganatosítási alakok. Az (a d) állítódrót mindkét ága az állító­emelő és az állítandó jelző, váltó stb. kö­zött elrendezett kiegyenlítőszerkezeten át van vezetve, mely a (k) vázban van elren­dezve és lényegében a két álló (b) csigából és a mozgó (c) csigából áll. Ez utóbbi az (1) lánczra van megerősítve, mely az (e) csigán át van az (f) vezetőcsigák közé ve­zetve és végén a (h) feszítősúlyt hordja. Az által, hogy a (c) mozgó csiga a ki­egyenlítőszerkezet (i) lengő karján van el­rendezve, melyre a helytálló (b) csigák is vannak szerelve, elérjük azt, hogy a (h) sú­lyok által kifejtett feszítő erők, melyek a (c) csigákra vitetnek át, állandóan a lengő kar (j) tengelyén mennek keresztül, mivel a (j) tengelynek középvonala ezen helyen mindig a mozgó csigát a (h) súllyal össze­kötő és ez utóbbi által feszített (1) lánczág síkjában fog feküdni, míg a mozgó csiga a láncznak hozzáerősített részével együtt a lengő mozgásban résztvesz. Ezen elrende­zés által ki van zárva, hogy a föllépő erők a (j) tengely körül forgató nyomatékkal

Next

/
Oldalképek
Tartalom