36078. lajstromszámú szabadalom • Drótfeszítő szerkezet állítóművek számára

bírjanak. Az (i) kar alakja, valamint a (j) pont ágyazása a 4. ábrából látható. Az (1) lánczág és a (h) súly közé az ismert (g) szorítószerkezet van iktatva, mely a négyszögkeresztmetszetű (m) rúdon mozog és a szükséges pillanatban a (h) feszítő­súlyt az (m) rúdon rögzíti. Ha a jelzőt vagy váltót az (a) láncz se­gélyével átállítjuk, úgy a (h) ellensúly egy pillanatig emeltetik, mire a (g) szorító­szerkezet rövid idő múlva az (m) rúdba ka­paszkodik, úgy, hogy a drót további húzása alkalmával az egész kiegyenlítőszerkezet a (j) pontok körül kileng és a drót mozgását követi. A kilengést az (u) ütközők hatá­rolják. A (d) drót egyidejűleg az (a) drót­tal ellenkező irányban mozgattatik. A feszítőszerkezet egy más foganatosí­tási alakja az 5—7. ábrában van föltün­tetve. A (h) feszítősúly itt nincs közvetle­nül az (1) lánczra fölfüggesztve, hanem az (n) emelő közvetítésével működik, mely az (o) csap körül forog és melyen az (1) láncz az (s) pontban támad, mi mellett az (e) csiga nem az (i) lengő karban, hanem a (k) vázban van ágyazva. A 8. ábrabeli elrendezésnél az (e) csiga az (i) karon van elrendezve, a (j) forgási tengely pedig a lengő kar fölső meggörbí­tett végén van alkalmazva. A 9. és 10. ábrákban föltüntetett foga­natosítási alakok oly esetekben alkalma­zandók, a midőn az (a d) drótokat derék­szög alatt kell tovább vezetni. Ezen szer­kezetek állítómű alatt való elhelyezésre al­kalmasak, mi mellett a (t) állítóemelőnek elrendezése és a dróthuzamokkal való ösz­szeköttetése a 10. ábrából tűnik ki. Hogy a dróthuzamokat derékszög alatt lehessen továbbvezetni, a helytálló (b) csi­gán kívül .még minden egyes dróthuzam számára két (p) és (q) vezetőcsiga van el­rendezve, melyek mind a megfelelően kiké­pezett (i) karokban vannak ágyazva. Az (i) karok hátrafelé meg vannak hosszabbítva és az (r) ellensúllyal vannak megterhelve, hogy iaz (i) karok nyugalmi helyzetét biz­tosítsuk és hogy a jelzők stb. átállítása al­kalmával a csigák és karok önsúlya ellen­súlyoztassék. Különben a szerkezet és elrendezés ugyanaz, mint az ismert dróthuzamfeszítő­szerkezeteknél. Az (a) drót a mozgó (c) csigán át fut, mely az (1) lánczon van meg­erősítve, az (1) láncz pedig az (e) csigán át van vezetve, mi mellett a láncz az (s) pon­ton van az (n) emelőhöz erősítve. Ez utóbbi az (o) csap körül foroghat és a (h) feszítő súllyal van megterhelve. Itt is van az (m) rúdon csúsaó (g) szorító alkalmazva. A 10. ábrában az (e) csigák helyett az (f) csigák vannak elrendezve, melyek között az (n) súlyemelő (s) pontjához kapcsolt (1) láncz van vezetve. Az összes foganatosítási alakoknál, mint már említtetett, a (j) pont helyzete úgy van megválasztva, hogy a kiegyenlítőszer­kezetben föllépő erők ezen pont körül nem fejtenek ki forgató nyomatékot. Eltekintve a súrlódástól, mely a drót mozgatása köz­ben a csigák csapjain föllép, az (i) lengő kar szabadon és akadályozatlanul mozgat­ható a drót segélyével a nélkül, hogy ellen­erőket kellene leküzdeni, mi mellett a lengő kar ugyanoly kilengést végez, mint a minő a dróthuzam lökete. A dróthuzamnak a hőmérsékletingadozá­sok folytán föllépő hosszváltozásai ismert módon az által egyenlíttetnek ki, hogy a (h) feszítősúly addig emelkedik vagy sü­lyed, míg a dróthuzamban ismét a rendes feszültség áll elő, mi mellett a súly moz­gása az (1) láncz és a mozgó (c) csiga se­gélyével vitetik át az (a d) dróthuzamra. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Drótfeszítő szerkezet váltó-, jelző- és egyéb állítóművek számára, melynél azon csigák, a melyek az állítódrótot 'egy súllyal terhelt eltolható közbeiktatott csigához vezetik, oly módon vannak lenghetően ágyazva, hogy az állító drót mozgását követik, jellemezve az által, hogy a közbeiktatott csiga is lenghetően van elrendezve és a lengőkar oly módon van ágyazva, hogy a közbeiktatott esi-

Next

/
Oldalképek
Tartalom