36040. lajstromszámú szabadalom • Zár maguktól záródó ötlővel és retesszel

- 9 -ötlőnek becsappanása alkalmával teljesen visszaforgatja kezdeti állásába (1. ábra). A többi kiviteli alakok a már ismertetett foganatosltási alaktól csakis a nyitásnak fo­gantyú segélyével történő eszközlésében, valamint abban különböznek, hogy a fogan­tyúval átellenes oldalon kettős szakállú kul­csot kell alkalmaznia nyitásnál. A következő kiviteli alaknál az ajtónak belső oldalán alkalmazott fogantyú (16. és 17. ábra) az ajtó síkjára merőleges síkban mozog s a fogantyúnak belső vége egy szánnak megfelelő (a) kimetszésébe kapasz­kodik. E kivitelnél a kézzel végzett termé­szetes mozgások, a fogantyú elrendezésé­nek következtében, a retesz - szerkezetnek önműködő záródását idézik elő, mivel a ne­vezett fogantyú (annak az iránynak megfe­lelően, a melyben az ajtó nyitása történik) lefelé vagy fölfelé nyúlik. Ha ugyanis az ajtót befelé nyomjuk és e közben a fogantyút kezünkben tartjuk, azon nyomás, melyet kifejtünk, az ajtó be­tevése alkalmával hozzájárul a rúgó húzá­sához éppen abban a pillanatban, melyben a reteszszerkezet záró állásába jut. Hogy az ajtótól kiálló ilyen fogantyú alkalmaz­ható legyen, az ismeretes diót egy a fo­gantyú mozgásainak megfelelően föl- és lefelé csúszó szánnal helyettesítjük. E szán mozgásait részben közli egy forgathatólag ágyazott kétkarú emeltyűvel, mely a szán­nal történő együttműködését tekintve, a dió­nak felel meg. Továbbá a szán alkalmazása lehetővé teszi különleges rekesztőknek (14. és 15. ábra) beépítését is. A tornácz- és ki­járóajtókhoz alkalmas a 8—15. ábrákon be­mutatott kiviteli alakra nézve a zárásnál végbemenő munkafolyamat a következő. Ha a nyitás belülről történik, akkor az ajtóra merőleges irányban nyomás gyakoroltatik a fogantyúra. E fogantyú kétkarú emeltyű gyanánt van kiképezve, melynek rövidebb karja, mint már föntebb is említettük, a mozgatható szánnak megfelelő (a) kimetszé­sébe kapaszkodik. A száii azonkívül még (b) és (c) nyílásokkal van fölszerelve. A (c) nyílásba a már említett, elforgathatólag ágyazott kétkarú emeltyűnek (d) karja nyú­lik be, míg ugyanazon emeltyűnek másik (el) karja (f)-nél az ötlővel érintkezik (8. ábra). Mind az ötlő, mind a retesz szögemeltyű gyanánt van kiképezve, melyeknek forgás­pontjai egymással átellenben, a zár szélei­nél fekiisznek. A fogantyúra gyakorolt nyo­más alkalmával először is a szán fölfelé tolatik, az (e, d) emeltyű elforgattatik, míg az ötlő annyira befelé húzatik, míg az ötlő­! nek (gl) csapja a (h) hasítékot eléri. Ebben a pillanatban a szánnak fölső szakasza a retesznek (i) részéhez ütközik, minek követ­keztében a retesz szintén befelé húzatik. 1 A retesz e befelé történő mozgásának meg­kezdése után a (gl) csap átcsÚ3zik a (h) ha­sítékon, míg a kétkarú emeltyűnek (el) karja | az ötlőnek (f) részétől eltávozik. E munkafolyamatok tartama alatt a szán a kulcs számára való rekesztőt az által emeli föl, hogy a rekesztőnek (k) része [mely a (b) nyílásba nyúlik be], az (1) tol­dat által eltolatik. A rekesztőnek közös for­gáspontja van az ötlővel és ennek követ­keztében annyira fölemeltetik, míg csak az (m) hasíték a reteszhez erősített (n) csap­pal átellenbe kerül. Ebben a pillanatban a retesz visszafelé kezd mozogni, miközben az (n) csap az (m) hasítékba csúszik. A mint a (gl) csap a (h) hasítékon áthaladt, az em­lített mozgások is véget érnek. A (gl) csap ugyanis átcsúszása alkalmával kapcsolatba jut a retesznek (ol) fogával s így a retesz fogvatartatik s miután az ötlő erre még egy kis forgásszögben visszacsapódik, a (gl) csap és (ol) fog révén a tökéletes zárásban megakadályoztatik. Ekkor az első fordulat be van végezve (12. ábra). Ha a retesznek (pl) csapját és az ötlőnek (ql) toldatát el­helyezésükre nézve megvizsgáljuk, azt ta­láljuk, hogy az ötlőnek előreinozdulása után a (ql) toldat a (pl) csaphoz nyomul. A szán így most már csakis a retesznek (i) részére gyakorol nyomást és ekkor következik be az ötlőnek és a retesznek az utolsó félfordu­lat alatt történő visszahúzódása, midőn a retesznek (pl) csapja az ötlőt magával viszi. A rekesztő a legutolsó félfordulat tartama alatt is ugyanazon magasságban marad,

Next

/
Oldalképek
Tartalom