35964. lajstromszámú szabadalom • Önműködő vonatbiztosító berendezés és ehhez tartozó ellenőrző készülék

— 3 -mely három vágánnyal és egy a (16) ütköző bakban végződő holt vágánnyal van ellátva, A 3. és 4. ábrák úgynevezett angol váltót, láttatnak, azaz egy vágánykeresztezést ke­resztezési váltókkal. Itt négy menetirány lehetséges, melyek a (17 18 19 20) nyilak­kal vannak jelölve és melyek számára négy (21 22 23 24) váltó van elrendezve. A 4. ábrán a váltók helyzete olyan, hogy a vonatok a (17) nyíltól a keresztezésen át a (18) nyíl felé és a (19) nyíltól a keresz­tezésen át a (20) nyíl - felé közlekedhetnek. A 3. ábrában a (21 23) és (24) váltók át vannak állítva, a (22) váltó ellenben nem, úgy, hogy a (18) nyíl felől jövő vonat a keresztezésen áthaladva, a (21) váltót szét­zúzná vagy kisiklana. A 6. ábrában föltűntetett, váltók nélküli keresztezésnél az (1) fővezetékek nincsenek megszakítva, de a keresztezési pontban egy­mástól el vannak szigetelve; ezen keresz­tezésnél a (7) és (8) drótok vannak a fő­vezetékektől elszigetelten elrendezve és egy­mással a (9) keresztezési pontban vezetően összekötve. Forgó hídnál vagy vasúti átjárónál a fő­vezeték nincsen megszakítva és a mellék­vezeték egy kontaktusgombbal van össze­kötve, mely a sorompóval vagy a híddal együtt mozog. Ha a sorompó vagy a híd nyitva van, akkor a kontaktusgomb a vágánnyal van összekapcsolva és meg­fordítva. Annak ellenőrzésére, hogy a vezetékben nincs-e valahol zavar, ami az egész jelző berendezést üzemképtelenné tenné, a pálya­udvarokon, blokkállomásokon, őrházakban stb. önműködő ellenőrző-készülékek vannak elhelyezve, melyeknek egyike a 7. ábrában vázlatosan van föltűntetve. A (26) mutató, melynek (27) forgáspontja a vágánnyal áll összeköttetésben, óramű segélyével forgattatik. A (26) mutató pályá­jában köröskörül kontaktusok vannak el­rendezve, melyek a berendezéshez tartozó fő- és mellékvezetékekkel állanak össze­köttetésben. Mihelyt a mutató az egy meghatározott vezetékhez tartozó kontaktushoz ér, az illető vezeték a \isszvezetékkel van össze­kapcsolva. Ha tehát az illető vonalon vonat halad, akkor a mozdonyon lévő mágnesinduktornak áramköre egy pillanatra záratik, amikor is a csengő megszólal. Ha az elrendezés olyan, hogy a mutató perczenként egy mozdulatot végez, akkor minden mozdonyvezető perczenként rövid ideig tartó csengést hall, ami jelül szolgál arra, hogy a jelzés adására szolgáló vezeték a legközelebbi pályaudvarig rendben van. A berendezés szerkezete és működés­módja igen egyszerű. Mindaddig, míg min­den rendben van, a folytonosan forgatott mágnesinduktornak áramköre meg van sza­kítva és így áram nem indukáltatik. Ha azonban a vonat nyitott híd, nyitott sorompó vagy helytelenül állított váltó közelébe jut, akkor, mihelyt a mozdony csúszó kengyele az illető helyen elrendezett mellékvezetéket érinti, a veszély hosszantartó csengetés ál­tal jeleztetik. Ekkor ugyanis ezen mellékvezeték a vá­gánnyal összeköttetésbe hozatik, tehát a jelző áramkör zárva van és így ezen áram­körben oly áram indukáltatik, mely a csen­gőt működésbe hozza. Ha két mozdony vagy vonat ugyanazon fő- vagy mellékvezeték mentén halad, akkor az áramkör szintén zárva van és így a jelzőharang mindkét mozdonyon megszólal. A fő- és mellékvézeték hosszának akként kell méretezve lennie, hogy a mozdony­vezető a vonatot a kellő időben megállít­hassa. A 3. ábrában a (22) váltó helytelenül van beállítva. Ha már most a (18) nyíl felől jövő vonat a keresztező vágányra jut, akkor, mihelyt a csúszó kengyel a (8) vezetéket 4. ábra) érinti, megszólal a csengő, mert ezen vezetők a (21) váltónál a vágánnyal van összekötve. A 4. ábrában a váltók állása helyes. Azon esetben, ha két vonat egyszerre akarna a keresztezésen áthaladni, akkor a (19) irány­ból jövő vonat csúszó kengyele a (7) veze­téket, a (17) irányból jövő vonat csúszó

Next

/
Oldalképek
Tartalom