35715. lajstromszámú szabadalom • Újítások tenger alatti hajók hajtásán

Szorítani, mivel az akkumlátorok majdnem mindennapos vizsgálatot igényelnek. 9. A battéria a tenger alatt járó hajók nedves légkörében nehezen szigetelhetők el megfelelően, miért is 120 V-nál nagyobb feszültségeket nem lehet használni. A thermikus motorok és különösen az explóziós vagy elégési motorok (benzin-, spiritusz-, petróleum- stb. motorok) ezen hátrányoktól mentek volnának, mindazonáltal nem voltak eddig víz alatt való járásra alkalmazhatók, mivel az égést tápláló anyag hiányzott, de különösen azért nem, mivel ezen hajtási rendszert nem lehet úgy létesíteni, hogy 1. súlyveszteségek ne álljanak elő, ami a tenger alatt járó hajónál lényeges föltétel; 2. hogy a hajó levegője ne rongáltassék meg; 3. hogy a berendezés csekély helyet és súlyt igényeljen és 4. hogy jó mechanikai hatásfokkal bírjon. Jelen találmány szerint ezen föltételeknek megfelelhetünk az által, hogy megfelelő berendezéssel kapcsolatban a 309633. sz. franczia szabadalomban leírt vagy ehhez lényegben hasonló zárt ciklusú motorokat alkalmazunk a hajó hajtására. Az ily zárt ciklusú motorok működése a következő: A kipuffogó gázokat megtisztítjuk, vagyis egyrészről a vízgőzt megsűrítjük és másrészről a fejlődött szénsavat teljesen vagy részben megkötjük. A visszamaradt gázokat, melyeket szegény levegőnek fogunk nevezni, oxygennel keverjük úgy, hogy a motorban táplálva alkalmassá válik a motor üzemének föntartására. A mellékelt rajzok schematikusan föltüntetik a berendezést, mely a zárt ciklusú motoroknak tenger alatt járó hajókon való alkalmazását lehetővé teszi. Az (a) explóziós vagy elégési motor kipuffogó gázai a (b, bl) csöveken keresztül égy kondenzáló készülékbe jutnak, mely vízzel hűttetik. (c) a zajtompítóedény és (d) biztosító szelep, mely a csapok hibás kezelése" esetén megengedi, hogy a gázok a hajóból kifelé távozzanak. Az (e) háromfuratú csap arra szolgál, hogy vele a kipufogó gázokat vagy a szabadba irányítsuk, ha a hajó a víz fölszinén jár, vagy pedig a zárt ciklusba irányítsuk, ha a víz alatt akarunk járni. Az (e) csaptól a (b2) eső vezet a gázelnyeletőbe. Az (f) gázelnyelető forgó pl. | Standard-rondszerű helyett lemezes rendj szerű, hogy nagy folyadékfölszineket elkej rüljünk, ami a hajó káros mozgásai által | előidézett súlypontváltozások szempontjából fontos. Ugyanezen czélból előnyösen alkal| mazhatók a pl. Koetig-rendszerű permetező j gázmosók, melyek vízzel vagy alkalikus folyadékkal mossák a gázokat. A (g) cső a fölös gázok kivezetésére szolgál, mely csak akkor szerepel, ha a gázok nem nyeleinek el tökéletesen. Az el nem nyelt gázok különben a körfolyamban fölgyülemlenének és nyomásuk annyira növekednék, hogy az oxygen (p) nél nem léphetne a ciklusba és a motor megállana. Amint a ciklus nyomása, mely rendesen 10 cm. vízoszloppal egyenlő, rendellenes módon emelkedik, a (h) szabályozóharang fölemelkedik és a (gl) csapot nyitja, mely a (k) gázszivattyú szívott mennyiségét szabályozza. A fölös gázokat ezen (k) szivattyú szállítja a tengerbe és pedig előnyösen a hajócsavar barázdájába, úgy hogy az itt erősen fölkavart vízben a gázok könnyen oldódnak. A (k) szivattyú elég erős ahhoz, hogy 50 m. mélységben is ki tudja szorítani a gázokat. Az (il) harangszabályozó az előbbihez hasonló és mely a motor által beszívott szegény levegő mennyiségének szabályozására szolgál. A motor ezen szegény levegőt az (i2) csövön át szívja be, mely a két háromfuratú (j) csaphoz vezet. Ezen csapok szerepe igen fontos. Ha ugyanis a hajó a víz fölszinén jár és a motor nyilt ciklussal dolgozik, a csapok úgy vannak állítva, hogy a motor a (jl) nyílásokon keresztül a szabad levegőből szí és az oxygen beáramlása el van zárva. Ha ellenben a hajó víz alá van merülve, a csapok egy negyed fordulattal el vannak fordítva, úgy hogy a motor a zárt ciklusból jövő megtisztított kipuffogó gázokat szívja és az oxygen beáramlása nyitva van.