35681. lajstromszámú szabadalom • Berendezés hengerek, kerekek vagy görgők számára egyenlőlen kerületi sebességek létesítésére

késlelteti. A haj tó tengely és az általa haj­tandó kerék közé kapcsolt szerkezet azon­ban például oly módon is lehet berendezve, hogy a kerék egy, a hajtótengellyel pár­huzamos, clZclZ £1 keréken kívül fök'vő ten­gely, például kapcsolt kerekének közép­pontja körül lengethetően ágyazva, a hajtó­tengelyről kapott forgómozgáson kívül a segédszerkezettől (például görbetárcsa stb.) lengőmozgást kap, mely a fönt említett módon a hajtott kerék szögsebességét gyor­síthatja vagy késleltetheti. A mellékelt rajzon mindkét fönt említett kiviteli példa föl van tüntetve. Az 1. ábra azon kiviteli alak elölnézete, melynél a tengely által forgatott kerék egy különleges görbetárcsáról további for­gást kap; a 2. ábra ezen kiviteli alak függélyesmet­szete; a 3. ábrában elölnézetben föltüntetett kivi­teli alaknál a kerék lengetése létesíti a kés­leltetéseket vagy gyorsításokat; a 4. ábra a 3. ábrának megfelelő függé­lyes metszetet mutatja. A rajzon föl nem tüntetett részek által állandóan a nyíl irányában, ugyanazon szög­sebességgel forgatott és a (2) gépállvány­ban ágyazott (1) f óhajtó tengely (1. ábra) (3) kereket tart lazán, melynek egyenlőt­len sebességekkel kell futnia és mely arra szolgál, hogy a (4) fogaskereket, valamint az ebbe kapaszkodó, a rajzon föl nem tünte­tett szállítóberendezést egyenlőtlenül hajtsa. Az (1) tengelyre a kétkarú (5) emeltyű van fölerősítve, melynek fölső karja fogas­ívvé van kiképezve; utóbbiba a fogásivvel bíró (6) emeltyű kapaszkodik. A (6) emel­tyű (7) csap segélyével a (3) kerékben van ágyazva és (8) kart tart, melynek (9) gör­gője a helytálló'(11) görbetárcsa (10) hor­nyába kapaszkodik. A görbetárcsa az 1. ábrában csak a (12) görbe eredményvonal­lal rajzolt belső határvonala által van je­lölve. A 2. ábra szerint a görbetárcsa (13) támcsavarok által a (2) gépállványra van erősítve. Végül megjegyzendő még, hogy a .kétkarú (5) emeltyű másik (14) karját a (3) kerékbe akasztott (15) rúgó terheli. Ha már most az (1) tengely a nyíl irányában forog, akkor a mozgás a föltüntetett hely­zetben a szögsebesség változtatása nélkül vitetik át, minthogy a (12) görbe közpon­tos része a (8) kar emelését vagy sülyesz­tését nem engedi meg, mely karmozgás a két fogasív kölcsönös forgását állítaná elő. Ennek következtében az (5) fogasív fogai a kerékkel mereven összekötött pontokká lesznek, úgy, hogy tehát csak maga az (5) fogasív hat menesztő gyanánt. Ha ellenben a további forgásnál a (9) görgő a (12) gör­bére kerül, akkor a fogasív fogai a (12) görbének megfelelően bizonyos szöggel utánengednek, ícizaz mialatt a görgő a gör­bén mozog, a (3) kerék az (5) menesztőhöz képest, tehát az állandóan maradó szögse­bességgel forgó (1) tengelyhez képest is visszamarad; a sebesség tehát eközben csökken. Minthogy azonban a fönt leírt forgó rend­szer a bekövetkező késleltetésnél lökése­ket állítana elő, vagy legalább is lökések befolyásának lenne kitéve, ennélfogva a (15) rúgó kerül alkalmazásra, mely megfe­szíttetik, a mikor az (5 6) fogasívek a kis nyilakkal jelölt értelemben forognak, azaz, a mikor a mozgás késleltetik, úgy, hogy a rendszer munkafölöslege a rúgóban fölhal­moztatik. Az ellentétes folyamat akkor megy végbe, ha a (9) görgő a (12) görbe most következő emelkedő ágára kerül, a mi­kor a (3) kerék az egész rendszer forgásá­nak befolyásolása nélkül az (5) menesztő­höz képest előresiet, azaz a kerék gyorsí­tott mozgást kap. Eközben a rúgóban föl­halmozott munka szabaddá, lesz, a szüksé­ges gyorsítónyomást fejti ki és ily módon az (1) tengelyt ama feszültségeknél na­gyobb feszültségek ellen megvédi, mint a milyeneknek a rendszer állandón maradó szögsebesség mellett ki van téve. A 3. és 4. ábrában föltüntetett kiviteli alak következő berendezéssel bír: A (16) főhaj tó tengelyre ez esetben is (17) menesztő van fölerősítve. A menesztő a (18) kár által a (19) kerékkel van össze­kötve, a mennyiben a kar a kerék (20) csapjára van földugva. Ezen elrendezés le-

Next

/
Oldalképek
Tartalom