35609. lajstromszámú szabadalom • Gázizzólámpa kanócz nélkül csöppfolyós tüzelőanyag égetésére

- 2 — találmány szerint még egy kis nyomás alatt álló szélkazán is be van kapcsolva, úgy, hogy a folyadéknak at elgázosítóba való időszakos átnyomásánál az elgázosítóban uralkodó nyomás változatlan marad és a láng sem loboghat. Valamely, a találmány szerint szerkesztett lámpánál az elgázosítóba átvezetett folyadékmennyiség az elgázosí tóban teljesen elpárolog, mielőtt abba újabb folyadékmennyiség bejuthatna, úgy hogy a gáz el nem gázosított folyadékrészecskéket magával nem ragadhat, mi a lángzó élkormozódását és elszennyeződését biztosan meggátolja. Ezt a berendezést ezenkívül minden már meglévő lámpán is alkalmazhatjuk, a nélkül, hogy a lámpát lényegesen módosítani kellene. A csatolt rajzon a találmány tárgyát képező, csöppfolyós tüzelőanyaggal táplált gázizzólámpa néhány foganatosítási alakja látható, nevezetesen az 1. ábra egy ilyen egyszerű hatású szivattyú gyanánt kiképezett mechanikus táplálóberendezéssel bíró lámpa nézete, a 2. ábra hasonló vetület az 1. ábra képsíkjára, merőleges síkon; a 3. ábra kettős hatású szivattyú által képezett mechanikus tápláló berendezéssel fölszerelt lámpát mutat; a 4. és 5. ábra két, egymásra merőleges képsíkon oly foganatosítási alakot mutat be, melynél a szivattyúdugattyút forgatytyúcsapokkal ellátott korong nyomja lefelé és rúgó szorítja fölfelé, míg a 6. és 7. ábra ugyancsak két egymásra merőleges képsíkon oly foganatosítási alakot ábrázol, melynél a dugattyúszivattyút membránszivattyú helyettesíti. Mint 1. és 2. ábrán látható, az (a) elgázosí tó alatt rúgós tok útján ismert módon hajtott (b) óramű, a lángzónak a (d) tüzelőanyag tartályba való becsavarására szolgáló (c) csavarmenetek alatt pedig egy egyszerű hatású szivattyú van elrendezve, melynek (e) szivattyúköpűjét az (f) cső az (a) elgázosítótérrel köti össze. Mikor a (g) szivattyúdugattyú lefelé mozog, az (a) elgázosítóba lemért mennyiségű tüzelőanyagot szorít át, ez az elgázosítóban gázzá alakul és a gáz az elgázosító fölött fekvő (h) keverőtérbe emelkedik. A láng az ismert módon a keverőtér fölött lévő (i) elégetőtér födelének nyílásánál ég. A (b) hajtómű (k) tengelyére az (1) forgattyúkorong van fölékelve, melynek görgővel fölszerelt (m) csapján a (g) dugatytyúrúd fölső végén kiképezett (n) kulissza van vezetve, úgy, hogy az (1) förgattyúkorong forgásánál föl- és lefelé mozgó kulissza a szivattyút mindaddig működésben tartja, míg a (b) hajtómű le nem jár, vagy pedig, míg azt a szivattyúdugattyú, ill. dugattyúrúd egy f uratába csappanó (o) elreteszelő peczek meg nem állítja. Ha a szivattyút kettős hatású szivattyú gyanánt akarjuk kiképezni, a 3. ábra szerint két szivattyút alkalmazunk, melyek két (e) szivattyúköpüje az (f) csövön közlekedik az (a) elgázosítóval. A két (g g) szivattyúdugattyú a (p) csap körül forgatható (q) kétkarú emelő két karján van szerelve, eme (q) emelő egyik karját az (r) hajtórúd a (k) tengelyre ékelt (1) forgatytyúkorong (m) csapjával köti össze. Ennél a szerkezetnél is a szivattyút egy, az (r) hajtórúd pályájába lépő (o) peczekkel lehet megállítani, mikor a lángot el akarjuk oltani. A szivattyúhoz vagy szivattyúkhoz csatlakozó (s) szívócső elrendezése olyan lehet, hogy azt a tüzelőanyagtartály magasságának megfelelően lehessen beállítani. Ebből a czélból az (s) szívócsőben egy teleszkopcsőszerűen eltolható, tölcsér vagy trombita módjára kiöblösödő (t) cső van elrendezve, mely az (s) szívócsővel szemben megfelelően tömítve van. Az által, hogy a forgattyúcsap távolságát a forgattyúkorong tengelyétől megváltoztatjuk, a dugattyú löketét és így az elgázosítóba szállított folyadék mennyiségét is szabályozhatjuk. Még előnyösebben szabályozható a bevezetett tüzelőanyag mennyisége a 4. és 5. ábrán látható elrendezésnél. Itt a dugattyú lökete igen csekély, az egymást követő löketek között eltelő időt pedig úgy választjuk meg, hogy