35489. lajstromszámú szabadalom • Légritkításos fékberendezés a fővezeték és a fékhengerek közé bekapcsolt vezérlőszelepekkel

levegő a fékhengereket megtöltse és a fékeket teljesen meghúzza. Minthogy az elől sorozott kocsik vezérszelepei előbb fekszenek fészkeikre, mint a hátul sorozott kocsikéi, azoknál a fékhengerek előbb kezdenek megtelni, mint a hátul sorozott kocsiknál, de (minthogy a levegő a fővezetékbe csakis a zárószelepen áramlik be) a hátsó kocsik fékhengerei előbb telnek meg, mint az elől sorozott kocsikéi, vagyis végeredményében az összes kocsik teljes befékezése közel egyidejűleg történik. Ha a vezető a vezércsap beállításával a fővezetékben csakis kis mérvű nyomásemelkedést idéz elő, tehát csak üzemi fékezést indít meg, sem a vezérszelepek, sem a zárószelep működésbe nem jön és a fékhengereket — mint a közönséges önműködő légritkításos fékeknél — csakis a vezércsapon beeresztett levegő tölti. A 3. ábrán látható foganatosítási alak a 2. ábrán láthatótól csakis annyiban tér el, hogy minden fékes kocsin az (a) vezérlőszelep mellett még egy-egy ismert (b) gyorsfékszelep is be van kapcsolva a fővezetékbe ; a vezérlőszelepek kiképezése olyan, hogy a fővezetékben föllépő kis nyomásváltozásokra már működésbe jöjjenek és hogy fészkeikre igen hamar visszafeküdjenek, viszont a gyorsfékszelepek csak nagyobb nyomásnövekedésnél (minőt a vezető gyorsfékezés czéljából létesít) induljanak működésnek, de ugyancsak gyorsan záródjanak. A (c) zárószelep úgy működik, mint a 2. ábrán látható foganatosítási alaknál. Ha már most a vezető vezércsapja segélyével a fővezetékben csak kismérvű nyomásnövekedést idéz elő, a vezérlőszelepek működésbe jönnek, de a (b) gyorsfékszelepek és a (c) zárószelep nem, ezenközben a fővezeték és a fékhengerek között a kapcsolatot megszüntetik, úgy hogy a vezércsapon át kezdetben bevezetett összes levegő csakis a vezérlőszelepek működésbe hozására szolgál, mi a fékhnllám átcsapási sebességét növeli. Amint azonban a vezérlőszelepek fészkeikre visszafekszenek, a fővezetékben levő és a vezércsapon át esetleg még a fővezetékbe beeresztett levegő a fékhengerekbeáramlik és a megkivántfokúüzemfékezést létesíti. Ellenben ha a vezető gyorsfékezés czéljából a fővezetékben nagyobb nyomásnövekedést idéz elő, nemcsak az (a) vezérszelepek jönnek működésbe, hanem a (b) gyorsfékszelepek is, de az ezeken a fővezetékbe jutó levegő — minthogy a fővezeték a fékhengerektől el van zárva — csakis a fővezeték töltésére és az egymást követő gyorsfékszelepek és a (c) zárószelep működésbe jövetelének gyorsítására szolgál. Mikor a (c) zárószelep is működésbe jött, a (b) gyorsfékszelepek záródnak és a vezérszelepek is visszafekszenek fészkeikre, a (c) zárószelepen beáramló levegő pedig a teljes befékezést a 2. ábra alapján leírt módon indítja meg. Végül a 4. ábrán látható berendezésnél a zárószelep elmarad, a (b) gyorsfékszelepek pedig olyképen vannak kiképezve vagy beállítva, hogy működésbe jövetelük után elég hosszú ideig maradjanak nyitva, úgy hogy a fékhengerek ezeken át megtelhessenek, egyébként ez a foganatosítási alak a 3. ábrán láthatóval minden tekintetben megegyezik. Üzemi fékezésnél ez a 4. ábrán látható foganatosítási alak teljesen úgy működik, mint a 3. ábrán látható. Ha azonban a 4. ábrán látható foganatosítási alaknál a fővezetékben oly nagy nyomásnövekedés létesül, mely nem csak a vezérszelepek, hanem a gyorsfékszelepek működtetésére is elégséges, az ezeken a vezérszelepek működési helyzeténél beáramló levegő csakis a fővezeték töltésére és a fékhullám átcsapódási sebességének fokozására szolgál, mint a 3. ábrán. Amint a (b) gyorsfékszelepek működésbe jutottak, a vezérszelepek ismét fészkeikre fekszenek vissza, a gyorsfékszelepek ellenben nyitva maradnak és az ezeken beáramló levegő a vezérszelepeken a fékhengerekbe jut. így tehát a vonat összes fékhengerei egyidejűleg telnek meg és ennek következtében megy végbe a vonat teljes befékezése, minek megtörténte után a gyorsfékszelepek elzáródnak. A 4. ábrán látható foganatosítási alak