35222. lajstromszámú szabadalom • Kerékabroncs közúti és vasúti járművekhez

kőző- vagy efféle rúgók és csapszögek egy tokban vannak vezetve, illetve ágyazva, a 9. ábra a 8. ábra metszete a C—C vonal szerint, a 10. ábra oly kerék oldalnézete s részben metszete, melynél a kerékabroncs minden oldalról zárt teret alkot, melybe a rúgószerkezetek vannak ágyazva, míg a 11. ábra a 10 ábra D—D vonala szerint vett metszet. A fából vagy fémből készíthető (a) keréktalp kerületére (1. és 2. ábra), a kerékküllők irányában, (b) csavarrúgók, úgynevezett ütköző rúgók vannak illesztve, melyeknek a legkisebb átmérőjű tekerülettel bíró s az (a) keréktalphoz erősítendő vége csavarszög alakú (c) toldatot hord, melynél fogva a(b) rúgók az (a) keréktalphoz erősíttetnek. A (b) rúgók átellenes végén levő legszélső tekerület a legnagyobb átmérővel bír, mely majdnem egyenlő az (a) keréktalp, illetve a kerék járófölületének szélességével s a kerék tulajdonképeni (e) járólapjának félvételére, illetve tartására szolgál. Hogy a (b) rúgók csakis a küllők irányában fejthessenek ki rugalmas hatást, ellenben vízszintes síkban kifelé ne görbülhessenek, a fb) ütköző rúgók ugyancsak a küllők irányában rugalmasan ágyazott (f) csapszögek vagy más megfelelő szerkezetek között vezettetaek. Az (f) csapszögek, mint a rajzok mutatják, csődarabokból állnak, melyek az (a) keréktalp két oldalán a (b) rúgók közötti térben vannak elrendezve. Hogy az (f) csapok is biztosan vezettessenek a küllők irányában, vagyis a keréktengelyre merőleges irányban, és hogy egyúttal oldalsó kigörbülésük vagy kifelé tódulásuk meg legyen akadályozva, az (f) csapok az (a) keréktalpba csavarolt vagy azzal másként összekötött (g) perselyekbe vannak ágyazva. A (g) perselyek alsó részében rövid (h) tekercsrúgó foglal helyet, mely vékony (i) fémlemezt hord. Ez utóbbin ül aztán a fémcsődarabból álló (f) csap. A (b) ütköző rúgók és a rugalmas (f) csapok vagy effélék külső, illetve fölső végei, mint a 3. ábra mutatja, fogalakú kiugrásokkal vagy csipkékkel vannak ellátva s az (e) 2 -járólap a rúgóknak és csapoknak ezen kiugrásokkal vagy csipkékkel ellátott homlokfelületeire van fektetve. Az (e) járólap valamely szívós anyagból, pl. linóleumból, bőrből vagy efféléből készülhet. Hogy a já-i rólap hosszirányú kiterjeszkedése megakadályozható legyen, a járólap fémdrótszövetből, fémszalagból (aczélszalagból) vagy efféléből álló (k) alátéttel látható el. A linóleumból, bőrből vagy efféléből készült járólap a fémdrótszövet- vagy másféle (k) alátéttel (1) szögecsek vagy hasonlók segélyével köthető össze. A járólap, a gyors kopás megakadályozása czéljából, egész külső fölületén fémborítással látható el. Az (e) járólapnak a (b) ütköző rúgókon és (f) csapokon való szilárd és helytálló ágyazására ez utóbbiak homloklapjain kiképezett fogalak ú kiugrások vagy effélék szolgálnak, melyek erősen benyomódnak az (e) járólapnak fémdrótszövetből készült vagy másféle (k) alátétjébe s ily módon a járólapnak a kerékabroncs kerületén önmagától való megoldását vagy eltolódását megakadályozzák. A járólap föltevése és levétele úgy történik, hogy a (b) ütköző rugókat és (f) csapokat a kerék kerületének néhány helyén (p) csavarszögek (4. ábra) és valamely alkalmas szerszám segélyével vagy más módon összehúzzuk, illetve a küllők irányában összenyomjuk és a zárt gyűrűt képező járólapot a (b) rúgók és (f) csapok külső homloklapjaira fektetjük. A (b) ütköző rúgóknak és egyéb rúgós szerkezeteknek oly czélból való összehúzását, illetve megfeszítését, hogy az (e) járólap a kerékkoszorúra legyen illeszthető, a 4. ábra szerint egyszerűen és könnyen úgy végezhetjük, hogy az (a) keréktalp kerületére ágyazott (b) ütköző rúgók és (f) csapok fejeit (o) fémabronccsal veszszük körül. Ezen fémabroncs egyes csuklósan összekötött részekből (lemezekből vagy affélékből) álló aczélszalagot vagy gyűrűt alkot. Az (o) fémabroncsot két-két (b) rúgó közé ágyazott (p) csavarszögek kötik össze az (a) keréktalppal. A (p) csavarszögek egyik vége csavarolás vagy szögecselés útján, vagy más módon oldhatóan van összekötve az (o)