35167. lajstromszámú szabadalom • Forgó mótoros torpedó
— 3 -ab . r = 2 -(- os. sin a A mótor köpenyének belsejében egy hengeralakú (E) agy van elrendezve, mely a forgástengelyén áthaladó (e) hasíték által két részre van osztva. Az (e) hasítékban csekély súrlódással egy derékszögű négyszöget képező (el el) lemez csúszik, mely a föntebb jellemzett görbe vonal alkotó egyenesét helyettesíti, míg az (E) agy azon kört képviseli, melynek középpontja körül az említett egyenes forog. A négyszögletes lemez szélessége a mótor köpenyének hoszszával, vagyis a két (bl b2) véglap távolságával egyenlő, mely lapokhoz forgás közben az (e) lemez szélei súrlódnak. Az (E) agyban (e2), az (el) lemez végein (e3) s azon a helyen, hol az (E) agy a mótor köpenyéhez súrlódik, (e5) görgők vannak elrendezve, melyek a súrlódás csökkentésére szolgálnak. Azonban az (el) lemez végein lévő (e3) görgők el is hagyhatók s e helyett a lemez (e4) végei, mint a 3. ábra szakadozott vonalakkal föltüntetve mutatja, gömbölyűre készíthetők. Az elosztó szelep (F) hengerében ;az (fl) csap körül elforgatható (f) diafragma van elrendezve. A két (f2 f3) fúrat a mótor forgási iránya szerint a hajtóközeg ki-vagy bebocsátására szolgál, a mi az (f) diafragma állásától függ. A diafragma valamely föl nem tüntetett fogaskerékszerkezet vagy más közlőmű segélyével a közlőtengelyről csekély lengő mozgásba hozható, úgy hogy a hajtóközeg (levegő, gőz, gáz stb.) beáramlását a mótor járásának bizonyos pillanatában megszakítja s ez által a haj tóközegnek expanzióval való működését idézi elő. A mótor működési módja a következő: Tegyük föl, hogy az (el) lemez a, 3. ábrán a (z—zl) vonal által jelzett állást foglalja el és az elosztó szelep a sűrített levegő, gőz vagy efféle bebocsátására szolgáló (f3) nyílást szabaddá teszi. Ekkor a lemez a nyíl irányában kezd forogni s az (E) agyat, valamint ezzel együtt a közlőtengelyt is magával viszi. Mihelyt a lemez 180°-kal elfordult, az elosztó szelep mozgása következtében a bebocsátó nyílás elzáratik s a levegő vagy más közeg expanzióval fog dolgozni mindaddig, míg csak a lemez az (y—yl) helyzetbe nem jön, melyben a sűrített levegő vagy gőz nagy része kifúvatik, mivel az (II) kifúvató nyílás nyitva van. Ugyanekkor a lemez mögé újból levegő vagy gőz áramlik, úgy hogy a közlőtengely új lökést kap. Azonban az (II) nyíláson keresztül nem távozik el az összes levegő vagy gőz, hanem a megmaradt rész az (f2) furaton üríttetik ki, úgy hogy ezen motornál olyan sűrítési periódus, mint a milyen az eddigi motoroknál többé-kevésbbé elő szokott fordulni, teljesen el van kerülve. A kifúvatás az (E) agy középpontján át is történhet többféle módon, úgy hogy ezen mótor már meglévő, kész torpedókon is alkalmazható, a nélkül, hogy a belső szerkezeten valamit kellene változtatni. Ezen motornak torpedókon való alkalmazása nagy helymegtakarítással jár s a megmaradt hely egy kis légtartány számára használható föl, melybe a levegő a nyomáscsökkentő szerkezetből áramlik, úgy hogy azon levegő, mely a .motorhoz ezen második tartányból jut, mindig egyenlő nyomással hat, a mi nem történnék meg, ha a levegő közvetlenül a nyomáscsökkentő szerkezetből jutna a motorhoz. Ezen mótor úgy kompound, mint háromszoros és négyszeres expanziójú rendszereknél is könnyen alkalmazható, ha oly hengereket használunk, melyek egyenlő átmérőjűek, de különböző hosszúságúak1 , vagy pedig különböző átmérőkkel bírnaik s valamennyi henger ugyanazon forgástengelyen van elrendezve. Alkalmas kerékszerkezettel kapcsolatban ezen mótor vízimérőknél, gázóráknál és hasonló mérőszerkezeteknél is használható. A 7. ábrán látható (G) giroszkóp vagy pörgettyű (g) ék segélyével van a közlőtengelyre szerelve. A giroszkóp a (gl) agyból és (g2) korongból áll. Az agy két (g3) karimával és ez utóbbiak között (g4) gömbfelülettel bír, melynek a közlőtengely irányában haladó hornyaiban a súrlódás csök-
