35156. lajstromszámú szabadalom • Gázturbinatelep

7—9. ábrákon a tüzelőanyagot bevezető szerkezetnek és a hamúszelepeknek általános elrendezése és némely sajátos részlete látható. Az 1. ábrán föltüntetett kiviteli alaknál az (a) kompresszor több lépcsős turbinakompresszor gyanánt van kiképezve, vagyis oly turbinákból áll, melyeknek lapátjai tágy vannak módosítva, hogy koimpresszorokul szolgálhatnak. Az (a) kompresszor egyes lépcsői közé (b) hűtők vannak iktatva oly czélból, hogy a kompresszió megközelítőleg izotermikus legyen. Ha szükséges, az utolsó kompresszió alkalmas módon hajtott dugattyús gépben is végbemebet. A levegő a kompresszió legutolsó lépcsőjétől (c) csővezetéken keresztül a (d) regenerátorhoz s innen az (e) csővezetéken keresztül az (f) elégési kamrába jut. A berendezésnek ezen része czélszerűen két- vagy többszörösen van alkalmazva, ámbár a leírásban csak egy ilyen részt vagy csoportot fogunk ismertetni. Az elégési kamra egy külső (f) köpenyből és egy belső (h) köpenyből áll, mely utóbbinak egyik végéhez egy vagy több fúvóka csatlakozik, míg másik végébe a tüzelő anyagot bevezető (i) cső torkol. Tüzelőanyagul valamely éghető gáz, vagy pedig folyékony vagy szilárd test is szolgálhat, mely finoman elosztott állapotban vezettetik be. A belső köpeny falában, a köp enynek a tüzelőanyagot bebocsátó végén (k) nyílások vannak alkalmazva, melyek a (h f) köpenyek között előmelegített elégési levegő bevezetésére szolgálnak. Az elégési kamra vízköpennyel vehető körül vagy éghetlen anyaggal bélelhető, vagy pedig e helyett bármely más védőszerkezettel is ellátható. A kamra czélszerűen úgy van elrendezve az (m) turbinához képest, hogy a keveréket bebocsátó fúvóka vagy fúvókák közvetlenül" a turbinába torkolnak. A fúvókák nagysága úgy van megszabva, hogy a magas nyomást és a magas hőmérséket egyetlen kiterjeszkedési lépcsőben annyira leszállítják, a mennyire a turbina megköveteli. Az (m) turbina, mely az 1. ábra szerinti ! berendezésnél saját (a) kompresszorát és az ' (n) dinamót hajtja, több lépcsőből áll, melyeknek sora oly hosszú, hogy a gázok seb.essége a lehető legteljesebben kihasználtatik. A gázok, miután energiájukat leadták, a (d) regenerátoron keresztül az (o) kifúvatóhoz érkeznek s útjuk közben a sűrített levegő hőmérsékét a kipuffogó gázok hőmérsékére emelik. A regenerátor természetesen bármely alkalmas módon is kiképezhető. Ha tüzelőanyag gyanánt gáz van alkalmazva, akkor külön kompresszort és regenerátort használhatunk, hogy a gáz a levegőtől függetlenül hozassék a szükséges nyomásra. A találmánynak a 2. ábrán bemutatott kiviteli alakjánál légkompresszor van alkalmazva, mely komprimáló közeg gyanánt folyadékot használ. Ezen légkompresszor szintén valamely ismert módon, pl. a 22846. A. D. 1902. sz. angol szabadalom szerint képezhető ki. Azonban a hydraulikus kompresszoroknak más olyan alakja is választható, melynél a víz egy forgó szerkezettől kapja energiáját. A 2. ábra szerint a kompresszor az (m) turbina által hajtott s két üreges karral ellátott (r) röpítő dobból áll, melybe a víz az (s) fúvókán keresztül jut. A röpítő dob nagy sebességgel forog s a belőle kilépő vízsugarak a (t) kompresszorcsövek sorának nyitott végei előtt haladnak el, mely csövek a röpítő dob körül teljes körben vannak elrendezve. A (t) csövek bebocsátó végei lehetőleg szorosan feküsznek egymás mellett s csupán éles élekkel bíró vékony falakkal vannak egymástól elválasztva. A vízsugarak levegőt ragadnak magukkal a (t) csövekbe s ezen levegőt maguk között összenyomják. A kompresszorcsövek egy gyűrűalakú (u) kamrába vezetnek, melyből egy (v) cső a levegőt és vizet a (w) elválasztó kamrába szállítja. Az ezen kamrában elvált víz az, (x) csövön egy (z) hűtőbe jut s innen az (s) fúvókán keresztül a röpítő dobba tér vissza. A (z) hűtőszerkezet vízzel hűthető, mely a (2 3) csöve! ken bocsáttatik be és ki. A sűrített levegő ' a (w) elválasztó kamrából a (4) csövön át