35150. lajstromszámú szabadalom • Berendezés nem állékony testeknek állékonnyá tételére

mely a vízszintes (23) haránttengelyen ülő (22) kvadránssal kapcsolódik, míg a (23) tengely másik végén ülő (24) kvadráns a második girosztát (26) függélyes tengelyének (25) fogazott szektorával áll kapcsolatban. A (26) tengely (27) gyűrűt hord, melybe a másik elektromótor (28) elektromágnese van ágyazva, míg a mótor horgonyának tengelye a nehéz (29) korongot hordja. Az (r) tengely ugyanúgy, mint a 2. és 3. ábránál láttuk, a (v) térmágnesen túl meg van hosszabbítva, s egy laza (30) görgőt tart, mely a jármű függélyes helyzetében a (31) vezeték (33) és (34) lapja között fekszik. A (v) mágnesnek egy kiálló hüvelyén szintén lazán ülő (32) görgő a (31) vezeték (35 36) lapjai között foglal helyet. Ezen elrendezésnél, ha az (r) tengely meghosszabbítása a (v) térmágnes kiálló hüvelyével együtt a 4. ábra síkjából fölfelé mozog, akkor a (30) görgő fölső oldala és a (32) görgő alsó oldala a (31) vezetékkel jön érintkezésbe, míg ellenkező irányú elmozdulásnál a (30) görgő alsó oldala és a (32) görgő fölső oldala jön a (31) vezetékkel érintkezésbe. A vezeték (33 36) és (34 35) lapjai közötti távolság úgy van megszabva, hogy az (r) tengely ezen lapokra merőlegesen kissé elmozdulhat, ha a görgők ezen lapok között feküsznek. A berendezés működési módja ugyanaz, mint a 2. és 3. ábrán föltüntetett kiviteli alaknál láttuk. Ha a horgonyok és korongok az (x) nyíl irányában forognak (4. ábra) s az egyensúly úgy zavartatik meg, hogy a jármű az (y) nyíl irányában elbillen, akkor a (31) vezeték (33) lapja a (30) görgőre nyomást gyakorol s ezen lefelé ható nyomás precessziót idéz elő, miközben a többi részek a 6. ábrabeli (z) nyíl irányában a (42 43) tengelycsapok körül elfordulnak. A vezeték (33) lapja és a gyorsan forgó (30) görgő közötti súrlódás a precessziót gyorsítja s az (r) orsó vége a (30) görgővel együtt a kocsit a függélyes helyzeten túlbillenti. A jármű, mihelyt a függélyes helyzeten ! túlbillent, súlyánál fogva ezen irányban, vagyis az előbbivel ellenkező irányban még tovább törekszik billenni. Ennélfogva most a (31) vezeték (36) lapja a (32) görgő alsó oldalára f ekszik s ez által ellenkező irányú precessziót idéz elő. Ezen precesszió épen elegendő arra, hogy a (30) görgőt a (31) vezetékben normális középhelyzetébe viszszatérítse s mint könnyen belátható, a precesszió a (30) görgőnek a vezeték közepén elfoglalt helyzetébe való visszatértéig nem fog gyorsulni, hogy a járművet visszatérítse, miután •IZ SJ függélyes helyzeten túlbillent. Az elmondottakból következik, hogy mindegyik pár nmsodik girosztátjának preceszsziója a kapcsoló girosztát precessziójával egyenlő, azonban ellenkező irányú. A girosztátok vízszintes tengelyeik körül egyenlő mértékben f ordulnak el s a második girosztát a kocsi egyensúlyának visszaállítását a (49) kapcsoló rúd közvetítésével támogatja. A leírt kiviteli alaknál a (41) tengely végén egy (50) kézi emelő alkalmazható, mely a precessziónak a már leírt módon való szabályozására szolgál. Szükség esetén mindegyik pár második girosztátja is ellátható oly szerkezetekkel, melyek a precessziót gyorsítják. Azonban előnyösebb ugyanazon pár két girosztátját egymással úgy összekötni, hogy a két girosztátnál egyidejű s ellenkező irányú precessziók lépjenek föl. A 8. és 9. ábrán bemutatott kiviteli alaknál a precesszió további szabályozására egy megfordított (60) inga szolgál, mely az (59) tengelyen van elrendezve. Ez utóbbi az (57 55 58 56) hajtómű útján az (53 54) keretekbe ágyazott (51 52) girosztátok tengelyeivel áll összeköttetésben oly módon, hogy az inga, midőn az egyik vagy másik irányban elbillen, a girosztátok precessziójának gyorsulását idézi elő s ez által a kocsi egyensúlyát ismét helyreállítani törekszik. A megfordított inga önműködően vagy esetleg kézzel szabályozható. A föltüntetett kiviteli alaknál az (59) tengely egy (61) vashorgonyt hord (9. ábra), melyet a (62 63) elektromágnesek az egyik