35049. lajstromszámú szabadalom • Palaczkzár

— 2 -arányban áll a palaczkban levő feszerővel. Semmi, avagy csak csekély belső nyomás esetére a palaezkzár — s így a (d) heve­derek is — igen vékony fémlemezből ké­szülnek. Nagyobb belső nyomás esetére pedig erősebb fémlemezből kell a palaczk­zárt készíteni s mivel ennek fölnyitása a hevederek átszakítása által eszközöltetik, ezen átszakitásnak megkönyítése ezéljából az erősebb fémlemezből való (dp) hevederek átlyukasztatnak (perforáltainak). A 2. ábrá­ban egy, a 3. ábrában pedig két ilyen ki­lyukgatott (dp) hevedert látunk. Az ezen palaczkzárnak megfelelően ido­mított (h) palaczk, melyet a 4. ábrában hossz­szelvényben rajzolva látunk, két (fl) és (f2) horonnyal bír, amelyeknek keresztszelvénye külömböző lehet, mint p. o. (f3) a 7. ábrá­ban. Ha a (h) palaczkot el akarjuk zárni, akkor a palaczkzárt, amelynek a kupakjá­ban egy rugalmas (c) tömítő-tárcsa van el­helyezve, egy erre a czélra alkalmas segéd­gépnek (x) alkatrészével (4. ábra) a palaczk szájára erősen rászorítjuk. Az ezen (x) al­katrész által előidézett nyomásnak tartama alatt az említett segédgépnek egy inásik berendezése által a (b) rögzítőgyűrűk több helyén olyan (g) rovátkák sajtoltatnak, ame­lyek a palaczknak (f2) mélyedésébe ponto­san és szorosau illenek, úgy, hogy amikor az (x) alkatrész ismét eltávolíttatik, a (c) tömítőtárcsának összeszorított állapotban való rögzítése s így a palaczknak megbíz­ható lég- és vízmentes elzárása a (g) rovát­kák által biztosítva van. Ezen (g, g4, t, w) rovátkák (4., 7., 10., 11. és 14. ábrák) különböző alakúak lehet­nek és egymástól kisebb-nagyobb távolság­ban alkalmazhatók, esetleg egy folytonos, megszakítás nélküli sorozatban is. Hogy ezen a (h) palaczkkal mozdulatlanul összekötött palaczkzárt speciális eszköznek igénybevéle nélkül fölbontani lehessen, arra a czélra szolgálnak a (d), ill. (dp) hevederek. A (h) palaczknak fölső (fl) mélyedésén át (5. ábra) az (o) helynél és a lyukgatott (dp) hevederek körül (s) sodronyt fűzünk. Ha már most ezen (s) sodronyt szabad végénél fölemeljük és vízszintes irányban meghúz­zuk, akkor a (d) heveder vékony és puha lemezei könnyű szerrel átmetszetnek, a (dp) perforált hevederek alkalmazása esetére pedig a lyukak melletti gyenge fémlemez­részek (rudacskák) egymásután elszakadnak, mire az (a) kupak szabaddá válva, az egyik (d) hevederek körül (amelyet az (s) sodrony­nyal nem metszünk föl), fölhajtva fölemel­hető (6. ábra) és a palaczk tartalma kiönt­hető. A (dp) hevederek perforálásának alakja különböző lehet: egyenköz-, kerülék-, kör-, lencse- vagy akármily alakú. A (s) sodrony a palaczkzárba bekötve, a megtöltött palaczk­kal együtt szállíttatik, úgy, hogy a palaczk bármikor és minden szerszám nélkül föl­bontható. Ha azonban véletlen folytán ezen sodrony hiányoznék vagy elszakadt volna, akkor elegendő, ha késnek, ollónak vagy akár csak valamely szögnek a hegyét (o)­nál (B. ábra) az (fl) mélyedésbe a (h) pa­laczk és a (d), ill. (dp) heveder közé szúrjuk, mire a heveder elszakadván, az (a) kupak fölhajtható lesz. Az eddig leírt szerkezetnél az (a) kupak bármilyen bádogból lehet, mivel a rugalmas és vízhatlan (c) tömítőtárcsa nem engedi meg, hogy az edénynek tartalma a kupak anya­gával érintkezzék. A 7. ábrában azonban olyan szerkezet is van föltüntetve, ahol az (al) kupaknak, ill. az egész palaczkzárnak az anyaga indifferens a (h4) palaczkban lévő folyadékkal szemben. Ezen esetben elegendő egy rugalmas és vízhatlan (cl) tömítőgyűrűnek alkalmazása. A 8., 10., 12. és 13. ábrákban hosszszel­vényben, a 9. és 11. ábrákban pedig távlat­ban van bemutatva a palaczkzárnak egy második foganatosítási módja, amelynél ugyanis a kupak és a rögzítőgyűrű egy-egy külön darabból áll, miért is a (d és dp) hevederek szükségtelenek. A 8—13. ábrákból látjuk, hogy az (il, i2 és i3) rögzítőgyűrű fölső végén peremmel bír, arra a czélra, hogy az alatta levő ku­paknak támaszul szolgáljon. A kupak, mely a 8—10. ábrákban sík (kl) bádogtárcsa, a 12. ábrában mélyedéssel van ellátva (ha­sonlóan mint a 7. ábrában) és indifferens

Next

/
Oldalképek
Tartalom