35049. lajstromszámú szabadalom • Palaczkzár

fémből való (k2). a 13. ábrában pedig üveg­ből, porczellánból vagy hasonló anyagból való (k3). Az utóbbi két esetben, amidőn ugyanis a (k2 és k4) kupakok indifferens anyagból valók, az (m2 és m3) tömítések rugalmas és vízhatlan anyagból való gyű­rűkből, a 8—11. ábrákban pedig rugalmas és vízhatlan anyagból való (ml) tömítőtár­csákból állanak. A palaczkzár könnyű fölbontását ezélzó kilyukgatás (pl, p2 és p3) perforálás ezen foganatosítási módnál magán az (il, i2 és i3) rögzítőgyűrűn van alkalmazva. Ezen ki­lyukgatás lehet egyenközényalakú, (pl) ovális, mint a 8—11. ábrában, (p2) kör­alakú, mint a 12. és 14. ábrákban, vagy (p3) redőnyalakú, mint a 13. ábrában. A záró­gyűrű peremén van egy valamivel nagyobb (q) lyuk, azzal a rendeltetéssel, hogy azon keresztül lehessen a kilyukgatás fölszakítá­sára szolgáló (s) sodronyt áthúzni (10. és 11. ábra). Hogy a kilyukgatások átszakítása után szabaddá lett rögzítőgyűrűt a palaczk nyaká­ról könnyebben lehessen eltávolítani, az (il, i2 és i3) rögzítőgyűrűknek peremét a (q) lyuknál és azzal szemben is két (n) hasa­dékkal bemetszük. Ezek által az (s) sod­ronnyal fölszakított rögzítőgyűrűk könnyen kihajolnak és leválnak. A 10. ábra hosszmetszetben tüneti föl ezen egy darabból való palaczkzárt a (pl) kilyukgatáson és az (n) hasadékon keresz­tül. Az ezen foganatosítási módnál alkal­mazott (hl) palaczk csak egy (r) mélyedés­sel bír. Hasonlóan, mint a 4. ábrában az erősen összeszorított (ml) tömítőtárcsánál, gépezet által történik az (il) rögzítőgyűrű­ben alkalmazott (t) rovátkáknak az (r) mé­lyedésbe való sajtolása által a mozdulatlan megerősítés, éppúgy, mint az első fogana­tosítási módszernél. A kilyukgatásnak fölszakítását ezen eset­ben is az (s) sodrony segítségéve], illetve annak meghúzásával eszközöljük, mely sod­rony a (q) lyukon keresztülhúzva (10. és 11. ábrák) a palaczkkal együtt szállíttatik. Ha ezen (s) sodrony akár elvesztés, akár elszakadás miatt használható nem lenne mégis könnyű szerrel lesz a rögzítőgyűrű eltávolítható, ha késnek, ollónak vagy szög­nek hegyét a (hl) palaczknak csatornaalakú merőleges (z) métyedésbe szúrjuk és azzal a (pl) kilyukgatást fölszakítjuk. (10—11. ábrák.) A palaczkzárnak ezen kiviteli alakjánál a rögzítőgyűrűnek perforálása mellőzhető az esetre, ha a palaczkban levő csekély nyomás miatt a rögzítőgyűrű igen vékony és puha fémlemezből állíttatik elő. Ezen esetben a (z) mélyedésen, ill. a (q) lyukon átfűzött (s) sodronnyal, ha meghúzzuk, éppúgy átmetszhetjük a rögzítőgyűrüt, mint az erősebb fémlemezből való perforált rögzítőgyürüt. A 14. 14a és 14b ábrákban a jelen pa­laczkzárnak harmadik foganatosítási módja van ábrázolva. Míg az előbbieknél előbb a kupak szoríttatik a palaczk szájára és az­után lesz a rögzítőgyűrű (w) rovátkáival a palaczkra megerősítve; addig ennél az (u) rögzítőgyűrű lesz előbb a palaczk nyakára rögzítve, azután sajtoltatik a (v) kupak s vele az alatta levő (m2) tömítőgyűrű a pa­laczk szájára. Utóbbiaknak (v, ill. m2) tömö­ren záró állapotban való biztosítása czéljá­ból az (u) rögzítőgyűrűnek fölül előálló része egy arra való gépberendezés segé­lyével olyképen lesz a (v) kupaknak külső szélére befelé lehajlítva, miként azt a 14b ábra mutatja. Ezen foganatosítási módnál a (p2) kilyukgatás a fölbontásra szolgáló (s) sodrony és az (u) rögzítőgyűrűnek fölszakí­tás utáni lefejtésének megkönnyítésére szol­gáló (y) hasadékok éppúgy érvényesülnek, mint az előbbi két módnál (10. és 11. ábrák). Hogy a fölbontott palaczkot újból — ha­bár csak ideiglenes is — elzárni lehessen, ezt az 1—7. ábrákban megrajzolt palaczk -zárnál elérjük azáltal, hogy a fölhajtott (a) kupakot az épen megmaradt (d) hevedernél fogva ismét lehajtjuk. A második és har­madik foganatosítási módnál pedig azáltal, hogy a (k2, k3 ill. v) kupakot (12., 13., ill. 14a. ábrák) egyszerűen a palaczknak szájára illesztjük. Ha azonban a palaczkot légmen­tesen akarnók elzárni, akkor (15. ábra) a (k3) kupakról levéve az (m3) tömítőgyűrűt,

Next

/
Oldalképek
Tartalom