35006. lajstromszámú szabadalom • Szabályozó áramfejlesztő csoportok számára
malis értékének 1/ki-ed változása által telítve van, úgy a második pótgenerátor az első pótgenerátor által szállítható maximális áram l/k2 nagyságú változása, az n-edik generátor pedig az n-l-edik generátor által létesíthető maximális áram l/k„-ed része által telíttetik. Ha tehát az (M) mótor úgy van elrendezve, hogy maximális forgató nyomatékát azon maximális feszültség l/kp -ed része mellett fejti ki, melyet az n-edik áram szolgáltat, úgy világos, hogy a főáramnak azon változása, mely az (M) mótor normális forgató nyomatékának elő- j idézésére szükséges a főáram maximális értékének l/kp . l/k„ l/k3 . 1/ik-szorosa lesz. Világos, hogy ily módon elegendő az első generátoron segédgerjesztőtekercset és szabályozóellenállást alkalmazni. A gyakorlati elrendezés és speciális eset. A gyakorlatban egyszerűbb nem úgy mint az 1. ábrában az (R) rheosztatot megtudni, hanem ezt helytállóan elrendezni és a (k, k^ rúd alsó végének mozgását az (X) rugóra működtetni úgy, hogy ezen rugó feszültsége változtattatik, föltéve, hogy a (H) szolenoid úgy van elrendezve, hogy a mag csekély eltolódásai, a mágneses vonzóerőre nincsenek befolyással. Ezzel ugyanazon föltételekre teszünk szert, mint előbb. Hasonlóképen czélszerű a (kl) rúd és az (X) rúgó közé változtatható (J, U) iktatni (2. ábra) úgy, hogy az (X) rúgó feszültségváltozását a (kj) rúd bizonyos eltolására vonatkoztatva szabályozhatjuk, ami megengedi, hogy a rúgó feszültségét a terheléssel együtt növelhessük. Hasonló változtatható áttételt iktatunk a (c) rúd és az (y2 ) kontaktus közé. Ha közönséges csúszókontaktusos szabá lyozóellenállást akarunk alkalmazni, a (H) szolenoid ereje nem elegendő ennek működtetésére, hanem a szolenoidot relaisre működtetjük, mely a hatást fokozva viszi át az ellenállásra. így pl. alkalmazhatjuk a 2. ábrában látható elrendezést, melyben a (B) rúd (a2 )-nél az (A) emelőhöz (ax )-nél pedig az (Ai) emelőhöz van csuklósan erősítve, mely egyik végével az (1, 2) relaist működteti, mely a gerjesztést fokozza vagy csökkenti. Az (A^ emelő másik vége az (a3 ) ponthoz van csuklósan kapcsolva, melyen két (Yi és Y2 ) rúgó ellenkező irányban támad. Az (Yx ) rúgó az üzem biztosítására szolgál; feszültsége az ellenállás eltolásának függvénye és annál nagyobb, minél erősebb a gerjesztés. Az (Y2 ) rúgó a (kkx ) rúddal van összekötve és ez utóbbi által a (J) csapnak az (U) kulisszában való hely| zete által megszabott eltolásnak van alávetve. Az (U) kulissza a (Qx ) csap körül forgó emelőben van alkalmazva. Az (Y2 ) rúgó feszültsége a mechanikai szabályozást eszközlő közeg eltolódásával változik és annál nagyobb, minél nagyobb a megterhelés. Az ellenhatást létesítő (X) rúgó feszültsége ezután csupán az (N) mag elmozdulásával változik. A 2. ábrában sem a szabályozó ellenállás, setn pedig az ezt mozgató mótor nincs föltüntetve. A mechanikai szabályozást eszközlő közegek eltolása bizonyos körülmények között tekintélyes erőt igényelhet pl. hatalmas turbinák esetében. Ily esetekben közvetett összeköttetést kellett alkalmazni és a szabályozó és a (kkjJ rúd közé ekkor szervomotort iktathatunk. Ily elrendezést pl. a 3. ábrában láthatunk, mely szerint a turbina lapátait bydraulikus szervomotor segélyével állítjuk be. A (V) centrifugális regulátor magától értetődőleg a turbina vagy egyéb hajtógép hajtóközeg beömlésének szabályozását is végzi. Ezen ábrában a világosság kedvéért sem a főgenerátor, sem a segédgenerátor, sem pedig az (R) és (r) ellenállások nincsenek föltüntetve. Mindezen részek az 1. ábrával megegyezően vannak elrendezve s így csupán az (F) mótorfegyverzet van föltüntetve, melynek tengelye a (kkx ) rúddal esik össze. A sebességszabályozó ugyanazon betűkkel van jelezve, mint az 1. ábrában. A szervomotor a tehermentesített (Bj) szeleppel és az (A2 ) differenciáldugattyúval van ábrázolva. A nyomóvíz az (ej és e2 ) csöveken lép be és (j)-nél távozik. A (k, k/) rúd és
