35006. lajstromszámú szabadalom • Szabályozó áramfejlesztő csoportok számára
(a4)-nél van az (0) 111. (L') emelőkkel csuklósan kapcsolva. A differenciáldugattyú (P') dugattyúrúdja állítja a turbina lapátait. Az (L') emelő (0') forgáscsapja a (,b) rúdon van alkalmazva, mely a turbina lapátművével oly módon van összekötve, hogy annak mozgásait követi úgy, hogy a működtetést biztosítja vagyis, hogy a lapátok beállítását az (a4 ) pont eltolódásaival arányossá teszi. Ha a feszül tségszabályozónál igen nagy érzékenységet kívánunk, a (H) szolenoid helyett a dinamometrikus szabályozásra nézve egyenértékű oly berendezést alkalmazhatunk, mely egy segédgenerátorból áll, mely két gerjesztőtekercseléssel van ellátva és mely a rheosztatot mozgató motort táplál, amidőn is a segédgenerátor egyik gerjesztőtekercselése mellékáramból, másik tekercselése rheosztat segélyével állandó feszültségű áramforrásból tápláltatik. A berendezés váltakozó áram esetében. A fönt leírtnak megfelelő berendezés elvileg váltakozó áram esetében is alkalmazható, sőt a fönt leírt egyenáram számára szolgáló berendezést minden változtatás nélkül váltakozó áram esetében is alkalmazhatjuk, hacsak a segédgenerátor szeriesgerjesztőáramkörét nem a főáramból, hanem váltakozó áram által fejlesztett és ezzel arányos egyenárammal tápláljuk. A segédgenerátor mellékáramú mágnestekercselésének gerjesztőáramát tetszőleges egyenáramforrásból vesszük pl. a gerjesztőgépből, vagy egy akkumulátortelepből. A váltakozó áramnak vele arányos egyenárammá való átalakítása ösmert eszközök segélyével pl. elektrolytikus áramirányválogatóval, mely transzformátorral van kombinálva, eszközölhető. Többfázisú áramok esetében oly áramváltót alkalmazhatunk, mely elvben két egymásban elrendezett Gramme-gyűrűből áll, melyek közül a külső tekercselésen keresztül pl. a váltakozóáramot vezetjük és ezzel forgó mágnesmezőt létesítünk, míg a belső tekercselés, mely kommutátorban végződik, az egyenáramot szolgáltatja. Ezen kettős gyűrűt úgy, mint a segédgenerátort külön mótor segélyével kellene hajtani. Magától értetődik, hogy a forgó mezőt adó gyűrűt szükség esetén transzformátorral táplálhatjuk. Hogy a feszültséget pontosan szabályozzuk, az (R) ellenálláson nagy számú fokozatot kell elrendeznünk. Hogy a szerkesztési nehézségeket elkerüljük, a következő fogást alkalmazhatjuk, mely az áram fokozatos változtatását igen egyenletesen teszi lehetővé anélkül, hogy a kontaktusok számát a szokásoshoz képest növelnők. A mozgó (Ag ) kontaktus, (4. ábra) mely a (Pü Pa) helytálló kontaktusokon csúszik, bizonyos számú (Íj 12 1.) rúgóval van fölszerelve (4. ábra), melyek egymástól el vannak szigetelve és amint az ábrából látható, úgy vannak elrendezve, hogy egymásután jönnek a rheosztat egyes fokozataira erősített (q^ q2 q„) rézrudakkal érintkezésbe. Ezen rúgók megfelelő ellenállásokkal vannak összekötve, melyek mind az (As ) kontaktusban végződnek, amely az egyes fokozatokkal létesíti az összeköttetést és a rheosztat egyik kapcsával van összekötve. Ha az (As ) kontaktus a nyíl irányában eltolódik, úgy az (lx ) rúgó a (q2 ) rúddal jut érintkezésbe és az első (r-J ellenállásszakasz számára az első mellékzárlatot létesíti. Az (As ) kontaktus további eltolódása alatt a többi rúgók fokozatosan több és több mellékzárlatot létesítenek úgy, hogy egy ugrásszerű (ra ) értékű ellenállásváltozás helyett r 1 —r— r fokozatos átmenet létesül, a midón s + 1 (s) jelentik a rúgók számát. A rúgokat szigetelés nélkül erősíthetjük a rúdra, mely akkor maga képezi a szükséges ellenállásokat és ennek megfelelőleg alkalmas anyagból készítendő. A föntiek után reámutathatunk arra, hogy a segédgenerátor tulajdonképen föladata abban áll, hogy a generátort hajtó mótor hajtó közegének admisszióját szabályozza és egyidejűleg az elektromos generátor gerjesztését a fogyasztóáramkör látszólagos ellenállása szerint változtassa.
