35006. lajstromszámú szabadalom • Szabályozó áramfejlesztő csoportok számára
- 2 Ha a terhelés zérus, úgy a részek a következő állásban vannak : Az (y2) kontaktus az (y3) helyen áll úgy, hogy a (d) tekercsen áram nem megy keresztül, mivel ekkor a (d) tekercs mindkét sarka közvetlenül ugyanazon (Ll) pólussal van kapcsolva. A (k, kl) rúd hossza ekkor a legkisebb, az (R) ellenállás pedig teljesen be van iktatva, vagyis akkora ellenállás van bekapcsolva a (G) generátor gerjesztőáramkörébe, hogy a generátor az üresjárásnál a normális feszültséget adja. Üresjárásnál az (S) tekercsen sem megy áram keresztül, tehát a (g) fegyverzet nem szolgáltathat áramot az (F) fegyverzetbe. Ha most a megterhelés hirtelen bizonyos értéket vesz föl azáltal, hogy az (Ll L2) áramkörbe valamely fogyasztó kapcsoltatik, úgy az (S) tekercsben föllépő áram a (g) fegyverzetben áramot indít, mely az (M) mótor (P) fegyverzetét forgásba hozza. Ez által a (k, kl) rúd hossza megnövekszik és egyrészről az (R) ellenállás csökkentése által a főgenerátor gerjesztését, másrészről pedig a (V) regulátorra működvén, a generátort hajtó erőgép hajtóközegének admisszióját növeli. Az (P) fegyverzet azonban az (y2) kontaktust az (y3) helyzettől a rajzolt állás felé is eltolja, miáltal a (d) tekercsbe áram jut, mely fokozatosan növekszik, míg a (d) terkercsen átfolyó amperemenetek száma az (S) tekercs amperemeneteivel megegyezik mikor is az (F) fegyverzet és a vele összefüggő részek mozgása megszűnik. Ha az (R) és (r) ellenállások fokozatai helyesen vannak méretezve, elérhetjük, hogy a feszültség és a sebesség szigorúan állandóak maradnak. Ha azonban ezen ellenállások nem lennének helyesen méretezve, illetve ha ezen méretezés nem egészen pontos, úgy egyrészről a sebességregulátor, másrészről a feszültségszabályozó maguk fognak hozzájárulni ahhoz, hogy a még szükséges korrekciókat létesítsék. Nagy fontossággal bír azon körülmény, hogy ezen berendezés lehetővé teszi, hogy terhelés alatt nagyobb sebességre és feszültségre tegyünk szert, mint üres járásnál, tehát lehetővé teszi, hogy a terheléssel növekvő vezetési veszteségeket igen egyszerűen kompenzáljuk. Ehhez elegendő, hogy az (R) és (r) ellenállások fokozatait úgy válasszuk meg, hogy a generátor túlgerj esszük. A terhelés csökkenése, mely a (d) tekercsampéremeneteit nem csökkenti, a (g) fegyverzetben a terhelés emelkedésénél indukált árammal ellenkező irányú áramot fog indukálni, mivel ekkor a (d) tekercs ellenkező irányú mezeje jut előtérbe, miáltal az (M) mótor fordított értelmében működvén, a hajtógép admisszióját csökkenti és a generátor gerjesztését is annyira szállítja le, hogy a kivánt sebesség és feszültség fentartatik. Fölemlítendő, hogy a pótgenerátor elrendezése igen nagy érzékenység elérését teszi lehetővé amihez elegendő, hogy a pótgenerátor úgy legyen szerkesztve, hogy mágneses áramköre igen telített legyen, pl. oly főáramértékre, mely a maximális értéknek 1 /s -e. Az (M) mótor nyugalmi állapotában normális forgatónyomatékát fejti ki, ha a pótgenerátor feszültsége maximális értékének bizonyos törtrészét, pl. 1 /l t teszi ki. Ezen példa gyanánt szolgáló számokkal a mótor normális forgató nyomatékát a főáram Vso részénél vagy 2%-ánál fogja kifejteni. A szabályozó közegek mozgásának sebessége annál nagyobb lesz, mennél nagyobb a terhelésben beálló változás, mely az említett mozgást létesíti. A pótgenerátor mágneses áramkörének gyors telítődése által a fegyverzet megsérülésének minden veszélyét kikerülhetjük. A fönti módszer, melylyel az érzékenységet fokozzuk általánosítható. Ha a pótgenerátorok számát megsokszorozzuk és ezeket kaszkádkapcsolásba hozzuk, vagyis a második pótgenerátor gerjesztőtekercselését az előtte lévő generátor fegyverzetével kötjük össze, vagyis általánosságban az n-edik pótgenerátor gerjesztőtekercsét az n-l-edik pótgenerátor fegyverzetéből tápláljuk, elérhetjük, hogy az (M) mótor normális forgatónyomatékát már a főáram kisebb változásánál is eléri. Ha az első pótgenerátor a főáram maxi-
