34949. lajstromszámú szabadalom • Hősűrítő

föliilete szorzatának felel meg. A (9) és (10) korongok nem végezhetnek munkát, mert át vannak törve. A korongok a hengerekben mozoghatnak, anélkül, hogy kompressziót idéznének elő, úgy hogy, ha a megindítás előtt föl nem hevíttetnének, a levegőt sűríteni nem tudnák. A korongok lefelé való mozgásánál a forró levegő melegét a fémszövetuek adja át. A nyomás csökken és ennek folytán a henger fölső részébe hideg levegő, az alsó részébe pedig meleg levegő áramlik be. A (3) és (4) szelepek megfelelő beállítása által elegendő forró levegőt lehet bebocsátani, hogy a fémszövetek hőmérsékletét állandó magasságban megtarthassuk és a folyamat folytonosságát biztosíthassuk. Minthogy a sűrítés hevítéssel és lehűtéssel állandó térfogat mellett történik, külső munka, ha a súrlódástól eltekintünk, nem teljesíttetik. A készülék tehát termikus munka által működtetik és minden hőegység 425 mkg. kompresszió munkának felel meg. A kompresszió munka nem növekszik a kompresszióval, mert a korongok át vannak törve. Ellenben a melegátadás növekszik a kompresszióval, mert a munka teljesítésére meleg szükségeltetik, miért is a készülékbe forró gázokat, vagy levegőt kell ' bevezetni. j Ezen készüléket gőzkazánhoz lehetne hasonlítani, mely szintén termikus kompresszor. A gőz kompressziójánál nagy kaloriamennyiség kárba vész, mely mennyiség a víz párolgási hőjének felel meg. Jelen kompresszor levegőt sűrít, minek folytán gazdaságosabb, mint a gőzkazán, minthogy a víz párolgási hőjének megfelelő kalóriák vesztesége elkerültetik. A (11 és 12) dugattyúk tehát kipuffogás nélkül való valóságos motorok, melyek különben igen kevés erőt fogyasztanak, mert a gázok sűrítési munkája kizárólag a gázok egymásután következő fölhevítése és lehűtése által I történik. Az egyedüli munka, melyet a (11) I és (12) dugattyúknak végezniök kell, a készű- ! lékben föllépő súrlódási ellentállások legyő- j zésében áll. Lehet azonban a (9) és (lOj korongokat szükség esetén kis segédmotorral is hajtani. Minthogy itt igen csekély munka végzéséről van szó, a külső erőfogyasztás egészen jelentéktelen lenne; ezzel azonban azon előny járna, hogy a sűrítő járását a kis mótor regulatorjára való behatás által szabályozni lehetne. Ez esetben (11), (12) üreges rudakat tömszelenczékben vezetett közönséges tömör dugattyúrudakkal pótoljuk. Ezen készülék megengedi bármily nyomás alatt levő levegő és gázok sűrítését és pedig nagy hatásfok elérése mellett. Minthogy a sűrítés a hőegységeknek közvetlenül munkává való átalakítása mellett történik, minden hőegység sűrítési munkát végez, melynek értéke 425 mkg.-nak felel meg. Ha a hősűrítő külső munkát nem végez, más veszteség, mint amely a hengerfalak súrlódási ellentállásaiból és lehűléséből származik, nem léphet föl. A lehűlésből származó veszteségek lényegesen csökkenthetők a hengerfalaknak hővédő anyaggal való borítása által, még pedig kívülről, mint az (1) hengernél és belülről, mint a (2) hengernél látható. A készülék akkor is működhet, hogy ha csak hideg levegő szívatik be, mely esetben azonban a fölső hengeríödőt (2. ábra) föl kell melegíteni. Ezen elrendezésnél, melynél a (25) dugattyú tartja a fémszöveteket. a hajtás külön motorral történik. A fölső hengerfödő a (26) csövön bevezetett gázárammal hevíttetik, melyet a (27) csövön befúvott levegővel égetünk el. A láng a tűzálló (30) dómmal átfödött (29) égési kamrában létesíttetik. Ezen láng melegét a (31) henger födőjének adja át, mely bordázattal van ellátva. Az égési termények a (32) kürtőn távoznak. Ezen készüléket tetszőleges légtúlhevítőnek oldalt való elrendezése által is lehetne melegíteni. A levegő ez esetben a sűrűségi különbségek folytán a dugattyú alsó oldaláról annak fölső oldalára áramlása és a dugattyú mozgása által ebben még támogatást nyerne. Egy kis elzáró szelep a levegőnek a meleg hengertérhői a hideg térbe való visszaáramlását akadályozná meg.