34931. lajstromszámú szabadalom • Porvédő berendezés járművek golyós csapágyai számára

Megjelent 1906. évi február lió 130-ón. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEÍR A S 84931. szám, XX'c. OSZTÁLY. Porvédő berendezés járművek golyós csapágyai számára. THOMSEN RICHÁRD TANÍTÓ GEESTHACHTBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1905 junius hó 14-ike. Jelen találmány oly berendezésre vonatkozik, mely pornak járművek, főleg kerékpárok és automobilok golyós csapágyaiba való behatolását megakadályozza. A golyós csapágyak czélja a gördülő súrlódás által a jármű könnyű haladását elősegíteni. Ezen czélt azonban nem érhetjük el, ha por és homok, mint azt sokszor lehet észlelni, a golyók pályájába juthat. Az eddig ismeretessé vált ily porvédő berendezéseknél a nyugvó és a forgó részek között lehetőleg csekély mozgási teret hagyó tömítést létesítettek. Abszolút tömítést azonban nem lehetett elérni. Jelen találmány szerint sem lehet abszolút tömítést elérni. Találmányomat nem is lehet tulajdonképpen tömítésnek nevezni, inkább söprüvel vagy kefével lehet összehasonlítani, melynek alkalmazása által bármely benyomuló porrészecske, mielőtt még mélyebbre behatolhatna, ismét kisöpörtetik. A mellékelt rajzban a találmány tárgya az 1. ábrán egy kerékpárcsapágyon (hátsó keréktengelyen) való alkalmazásban, hosszmetszetben van föltüntetve; 2. és 3. ábrák részleteket tüntetnek föl. A kerékpárcsapágy (a) agyhüvelyében a (c) golyóscsapágy ismert módon van elhelyezve. A golyóscsapágy (d) kónusza (dl) karimával bír, mely az (e) ketéből álló védő berendezést tartja; a kefe sortéi az (f süveghez, mely az agy (b) végére van erősítve, súrlódnak. Az (e) kefe sorban egymás mellé állított (el) sörtéből (2. ábra) van összeállítva, mely sörték alkalmas (e2) kötéssel összetartatnak. Ezen sörték úgy helyeztetnek a (dl) karima köré, hogy az (el) sörték sugárirányú helyzetet foglaljanak el. A sörték csavarszerű elhelyezkedésének elérése czéljából azok egy (g) sodronyspirális (3. ábra) hézagaiba vannak fektetve. A (dl) karimára fölhúzott (h) szorítógyűrű a (g) spirális meneteit egymáshoz és az (i) karimához szorítja, ami által a BÖrték fogvatartatnak. A szerelés befejezte után a kefét képező sörték rézsútosan fekszenek az (f) süvegben és annak belső föliiletéhez rugalmasan támaszkodnak. Az egyes sörték ezen rugalmassága mindaddig megmarad, míg a föllépő súrlódás a sörtéket meg nem rövidíti, azaz míg a megmaradt szálak ismét egyenesen állanak. A kefe alkalmasan előkészített hüvelyen külön is elrendezhető. A sörtepamatoknak csavarvonalakban való elrendezése lényegesen hozzájárul a szándékolt hatás fokozásához, mert világos, hogy ha az (f) süveg a nyugvó (e; kefe fölött