34867. lajstromszámú szabadalom • Kompenzált egyfázisú mótorok indítására és fordulatszámuk szabályozására szolgáló készülék
— 3 — esolva. Ilyen elrendezésnél ezért kis indító | nyomatékot kapunk, de itt a fordulatszámot , ugyanoly módon szabályozhatjuk, mint egyáramú shuntmótoroknál a segédtekercsrendszer ampérenemetei számának megváltoztatásával. Nagy feszültségű slninmótoroknál csak a teljesítményt kell a rotor-és segédtekercsrendszer számára megfelelő feszültségre transformálni. A 7. ábra más, ugyanazon kapcsolással ellátott kiviteli alakot tüntet föl. Az (S) statortekercsrendszer itt zárt egyenáramú tekercselés, egyaránt fő- és melléktekercsrendszernek szolgálván. Mint segédtekercsrendszer a (ST) szabályozható seriestransf ormator útján a rotortekereudszerrel sorba van kapcsolva. A következőkben számítással ki fogjuk mutatni, hogy a 6. és 7. ábra szerinti kapcsolások esetében ugyan lehetséges a fordulatszám szabályozása, ellenben fasismegegyezés feszültség és áram között nem érhető el a fordulatszámváltozás egész tartamában. Ha (wl) jelöli a rotornak a rövidre nepa' zárt kefék között fekvő menetszámát. '(W2) a segédtekercsrendszer menetszámát^ (c) a motorba küldött egyfasisu áram periódusszámát és (cr) a rotor fordulatszámának megfelelő periódusszámot ak^'or a sorba kapcsolt segédtekercsrendszwr és a rotortekercsrendszer, reaktant,wüja arányos a következő kifejezéssel: / 1 -.^7—^ ("ej A reactantúa' tehát eltűnik, ha / | / Wi — wa : Cr — J _ V Wi c iMive4 minden váltakozó áramú motornál oly /fordi^tszám áll be, hogy a forgató nyo/tnaték egy és ugyanazon áramnál maximaim, azaz hogy a reactantia minimum, könnyen belátható, hogy ezen egyfasisu shuntmótor oly fordulatszámmal jár, melynél a rotor ractantiája csaknem eltűnik, azaz cr _ . /"wi — w3 . f Wj — w. "c \ vag >' lesz. Ha a segédtekercsrendszer a rotortekercs-i rendszer ellenébe van kapcsolva, \v2 positiv és a mótor synehronismuson alúl működik. Ha fordítva a segédtekercsrendszer erősíti a rotortekercsrendszert, a mótor synehronismuson túl jár. A fordulatszám ilyen szabályozásánál a rotortól nem veszünk el energiát, mivel a kefék között föllépő fe-/ sziiitség asynchronismus esetén időre nézríe 90® kai van phasisban eltolva a bevezetett gerjesztő áramhoz képest. Synchro/úismus esetében ellenben a commutatorkefVík között fönnálló feszültség csaknem phasisban van a gerjesztő árammal, de csak: oly nagy, hogy éppen fedezni képes az /ohmikus feszültségesést. t A 6. és 7. ábrában föltűnhetett kapcsolások hátrányosak, amennyibem a '''1 harántmezőnek igen nagynak. k/ell lenni, ha a fordulatszámok kicsinyek; ugyanis, mint ismeretes, a. Yofiuxus »l> = <l>q, vagyis / a, liarántfluxus l lJ <| --•=-—. Állandóan tartva cr a feszültséget a kapcsok között, 'l'q-t nagyra kell venni, hogy l l> és ennek folytán a főtekercsrendszer ellenelektromindító ereje ne legyen túlkicsiny. Ha ( l> és az ellenelektromindító erő túlkicsinyek. akkor a főtekercsrendszer nagy wattnélküli áramot vesz föl a hálózatból. Ennek kikerülése a fordulatszám föntebb leírt szabályozási módjának következő megváltoztatását javasoljuk. A fordulatszám szabályozására egyidejűleg megváltoztatjuk a főkapcsok közötti fesziilséget, vagy a főtekercsrendszer menetszámát, vagy a harántfluxus létesítésére szükséges gerjesztő feszültséget, vagy a menetszámot és egyszersmind a gerjesztő feszültséget. Ez által a vas telítettsége is megfelelő határok között tartható. A 8. ábra oly kapcsolást tüntet föl, mely szerint úgy a (HW) segédtekercsrendszer, mint az (S) főtekercsrendszer szabályoztatnak. (KT) szabályozó kontaktussal a kívánt fordulatszámot, (KS) szabályozó kontaktussal a főtekercsrendszer egy menetére eső feszültséget és (KE) szabályozó kontaktussal a mellékáramkör számára szükséges
