34865. lajstromszámú szabadalom • Csoporthajtómű elektromágneses egyes hajtó kapcsolásokkal
(I, II, III, ÍV és V) az eleklromágneses egyes hajtő-kapcsolások, az egyes (1, 2, 3, 4 ós 5) munkagépeknek itt (fl 5 f2 , f3 , f4 , f6 ) lépcsős korong gyanánt kiképezett hajtószerveivel. Az (ÍJ és (18 ) csapágyakba beépített (xt és x2 ) távolsági gömbcsapágyak a tekercsállványok mindkét oldalán elrendezett (§ §) közbeeső teret minden kapcsolásnál hajtás közben állandónak megtartják. A 2. ábra példaképen az alkalmazott elektromágneses kapcsolás egy kiviteli alakját tünteti föl. (c) a két részből álló tekercsállvány, mely a nyugvó vassal körülvett (d) áramtekercs fölvételére szolgál és akképen a mágneses erővonalakat hatásosan összetartja, (e) a hajtótáivsa (menesztő), melyet a (k) rúgós ék magával visz és amely a tengelyen tengelyirányban eltolhatóan van elrendezve. A hajtott (f) rész, mely itt mint háromlépcsős szíjkúp van kiképezve, csapágy tokokkal van ellátva és lazán forgathatóan ül a tengelyen, mi mellett tengelyirányban az (m2 ) és (ms ) állítócsavarokkal van rögzítve, (f) tünteti föl az illető munkagép tulajdonképeni hajtószervét, melynek számára a kapcsolás szolgál és épen úgy egyszerű szíjtárcsa, fogaskerék és más eféle gyanánt is kiképezhető volna. Az (nj és (n2 ) kenőedények közül (nx ) ásak a (k) rúgós ék nedvesítésére szolgál, oly czélból, hogy a menesztőtárcsának könnyű tengelyirányú eltolását biztosítsa. Ha már most a dróttekercset egy elektromos áramkörbe beiktatjuk, akkor az ezáltal keletkező mágneses erővonalmező az egymást közvetetlentil érintő (i) surlódófölületek erős egymásra nyomását létesíti, miáltal az (e) hajtótárcsa az (f) szíjkúpot mágneses húzás és súrlódás folyton magával viszi és ekképen az (f) szíjkúpon fekvő szíj révén a munkagépet is hajtja. Ha a tekercs mágnesező árama megszakíttatik, akkor az (f) lépcsős korong mozgása megszűnik és a (g) csavarrúgó kezdi meg a működését. Ezen csavarrúgó eltávolítja egymástól az (i) surlódófölületeket és ekképen a mágnesezett részek visszamaradó mágnességének és az (e) menesztőtárcsa tehetetlenségének legyőzésével előidézi, hogy az (f) lépcsős korong veszteglésekor az (i) fölületeken semmiféle súrlódási veszteség sem lép föl. Az (mx ) állítógyűrű megakadályozza, hogy kiiktatott tekercs mellett az (e) menesztőtárcsa a (c) tekercsállványtól túlságos messze el ne távolodjék. A 2. ábra szerinti foganatosítási alak főképen kisebb erők átvitelénél jön tekintetbe és különösen mindazon esetekben fog alkalmaztatni, ahol a kapcsolásnak igen gyakori be- és kiiktatása szükséges és ahol különösen a könnyű föl- és leszerelés végett hoszszabb tengelyeknél a kapcsolás ketté osztása kívánatos. A 3. ábra az alkalmazott elektromágneses kapcsolás második foganatosítási alakját tünteti föl, mely nagyobb és nagy erők átvitelére alkalmas. Lényegileg ez is ugyanazon részekből áll, mint a 2. ábra szerinti foganatosítási alak, csakhogy az egymást közvetetlenül érintő sík surlódófölületek helyett ezen foganatosításnál kúpos, levegőhézag által elválasztott súrlódó fölületek vannak jelen. A kapcsolás hajtórésze valamely növényi rostanyagból való (r) surlódógyűrűvel van ellátva, miáltal a súrlódás együttható, szemben a 2. ábra szerinti foganatosítási alakkal, ahol öntött vas öntött vassal vagy aczélöntvénnyel érintkezik, körülbelül kétszer akkora. Továbbá a surlódófölületek (a) hajlási szöge, tekintettel a kapcsolások nehézség nélkül való kikapcsolására, az áram kiiktatása után, valamint az alkalmazott surlódóanyagokra, 151 /'a °-ban állapíttatott meg, úgy hogy a kapcsolás ezen kiviteli alakja, összehasonlítva a 2. ábra szerinti kiviteli alakkal, kiilömben teljesen egyenlő föltételek és egyenlő viszonyok között, olyan teljesítményt képes átvinni, mely egyenlő a 2. ábra szerinti teljesítmény szerint 2,1 sin a. Ezen arány azonban a 3. ábra szerinti kapcsolásnál az erővonalak nagyobb levegő ellentállása folytán a teljesítmény fönti többszörösének kb. 0.7-ére redukálódik, úgy hogy gyakorlatilag véve a 3. ábra szerinti foganatosítási alak a 2. ábra szerinti foga-
