34840. lajstromszámú szabadalom • Javítások vasúti és más járművek számára való önműködő vákuumfékeken

telik meg ismét légköri levegővel. Az említett tartányt a következőkben «előtartányíjnak nevezzük, minthogy a légkör és a fékrendszer között van elrendezve. Ha a fékrendszerbe oly szelep vezeti be a levegőt, mely a vonatvezeték nyomásának fokozódásánál önműködően működik, akkor a bevezetett levegő mennyiségét az által határozzuk meg, hogy a szelepet a következőkben leírt szerkezet azonnal elzárja, miután a fékrendszer nyomásában a kivánt emelkedés megtörtént. Egy másik kiviteli alaknál a szelep az által működtetik közvetlenül, hogy a szelep a fékdugattyúval vagy ennek hajtóberendezésével mechanikus kapcsolatban áll, mely esetben a tartány a küllégtől el van zárva, amikor a lékrendszerrel van kapcsolatban és a légkörrel közlekedhetik, amikor a fékrendszertől van elzárva. A találmány tárgya a világos megértbetés kedvéért a következőkben a mellékelt rajzok segélyével van leírva, melyek példaképen a találmány tárgyának különböző gyakorlati kiviteli alakjait mutatják. Az 1. ábra a mozdonyon elrendezett, a vakuumfék működtetésére szolgáló készüléket és a vonat egy kocsiján alkalmazott vakuumféket részben metszett nézetben mutatja, mi mellett a vonat a fékek gyorsított meghúzásának létesítésére előtartányokkal van ellátva. A 2., 3. és 4. ábrák a későbbiekben leírt részleteket nagyobb léptékben rajzolva tüntetnek föl. Az 5. ábra a gyorsító szelep egy másik kiviteli alakját metszetben tünteti föl. A (5., 7., 8., 9. és 10. ábrák a gyorsítószelep további kiviteli alakjainak metszeteit ábrázolják. A 11. ábra oly gyorsítószelepet mutat, melyet a fékdugattyú működtet. Az 1. ábrában (1) jelöli a vonatvezetéket, (2) a szokásos vákuumrendszerű fékhengert és (3) a szokásos alakkal bíró ejektort. A fékek meghúzása czéljából a vonatvezetéknek levegővel való táplálása a találmány értelmében tetszésszerinti szerkezet által, például az ejektor által történhetik, azonban az 1. ábrában különleges (4) fékszelep van feltüntetve, mely az alábbiakban van részletesen leírva. A vonat hosszában a vonatvezetékkel megfelelő távolságokban, czélszerűen az összes fékhengerrel ellátott kocsiknál egy (5) gyorsító szerkezet van összekötve. Ezen gyorsító szerkezet (6) szelepházzal bír, mely (7) légszivószelepet tartalmaz; a (6) köpeny a (7) szelep alatt a (8) csövön át a vonatvezetékkel és a (7) szelep fölött a (9) csövön át a (10) előtartánnyal van összekötve. Ezen tartány a szűk (11) nyíláson át a külléggel állandó összeköttetésben áll. A (7) szelep (12) szeleprúd által a (13) membránnal van összekötve, mely a (7) szelep fölött levő teret a (14) tértől elválasztja. A (14) tér a következőkben «működtető» térnek van nevezve és ezen tér a (7) szelep alatti térrel a szelep (12) rúdjában kiképezett szűk (15) csatornán át közlekedik. A fönt leírt berendezés a következőképen működik: Ha a fékek meghúzásánál a vonatvezeték nyomása oly gyorsan emelkedik, hogy a (14) működtető térben levő nyomás a vonatvezeték nyomását a szűk (15) csatornán át nem tudja kellő gyorsan kiegyenlíteni, akkor a (7) szelep alatt és a (13) membrán fölött levő nyomások különbsége a (7) szelepet fölemeli, miáltal a szelep a (10) előtartányt ós a vonatvezetéket összer köttetésbe hozza. Ennek következtében hirtelen levegőáram kerül az előtartányból a vonatvezetékbe és a fékrendszerbe, mely áramlás az egyik kocsin előállítva elegendő, hogy a legközelebbi kocsi fékjeit részben meghúzza. A betóduló légáram mennyiségét az előtartány mérete határozza meg, mert bár a (7) szelep az előtartány és a vonatvezeték között széles útat tesz szabaddá, a levegő még sem tódulhat be gyorsabban, mint amily gyorsan a szűk (11) nyíláson át az előtartányba behatolhat. Eközben a (7) szelep ismét szelepfészkére fekszik, ami azt eredményezi, hogy a vonatvezetékbe a mozdonyon levő működtető szelepen, azaz az ejektoron vagy fékszelepen át nem tápláltatik többé levegő. A (10) elő' tartány űrtartalma a vonatvezeték megfelelő